A Népszabadság pénteki és szombati lapszáma egyaránt foglalkozik azzal a véleményezéssel, amelyet a katolikus püspöki konferencia küldött meg az Oktatási Minisztériumnak, a tárca kérésére. A szaktárca ugyanis több jogszabályi módosítást kíván meghozni a hátrányos helyzetű gyermekek képességkibontakoztatásáról és a pedagógusok felkészítéséről. A változtatások lényege, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek nagy része a jövőben hagyományos iskolákban tanulhatna. Az egyházi szakvélemény szerzői azonban óvatosságra intik a minisztériumot.
Kórozs Lajos szociális államtitkár úgy vélekedett, a püspöki kar megsértette a szegény, a fogyatékos embereket és a tartósan beteg gyermekeket nevelő szülőket. Magyar Bálint oktatási miniszter antihumánusnak nevezte, hogy az egyház egyfajta szelekciót és szegregációt támogat.
Hoffmann Rózsa lapunknak elmondta, azért azonosul az egyház püspökeinek véleményével, mert az nem integrációellenes, csak az erőltetett integrációtól óv. Hangsúlyozta, a hátrányos helyzet igen tág kategória, egészségügyi, szociális, családszerkezetbeli, etnikai, kulturális és pszichés vonatkozása egyaránt lehet. Az ide tartozó gyermekek megfelelő fejlesztése egyéni bánásmódot és elbírálást érdemel. Időről időre szakembernek kell mérlegelnie, külön nevelésre, speciális eljárásra vagy éppen a hagyományos iskolába való integrációra van-e szüksége az adott gyermeknek.
– A hátrányos helyzetű gyermekeket – vélekedett Hoffmann Rózsa – nem szabad kijátszani ideológiai csatározások kedvéért, ezen az alapon a nemzetközi hírű Pető-intézet is az „átkos” szegregáció terepe volna.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség