Csökkentek a márkás termékek árai

Tavaly a napi fogyasztási cikkek forgalma értékben átlagosan 4-5 százalékkal nőtt, ami elmarad az infláció mértékétől. Ezzel együtt több termékkategória átlagára csökkent, ami részben a kereskedelmi márkák térhódításának köszönhető. A szakember szerint az üzletláncok olyan sokáig kommunikálták az ár fontosságát, hogy a vevők erre fogékonyak.

– Az árcsökkenést alapvetően három tényező generálja. Az első, hogy a kereskedelmi márkás termékek többsége jóval a piacvezető gyártói márkák árai alatt kerül a polcokra. A második, hogy azokat az olcsó, főleg import termékeket, amelyek csak egy-egy üzletlánc boltjaiban fedezhetők fel, szintén messze a piaci átlagár alatt kínálják – mondta a Napi Gazdaságnak Szalóky Tóth Judit, az AC Nielsen ügyvezetője. Szerinte ezek forgalmat generálnak és erős árleszorító képességgel bírnak. A harmadik tényező a nagy gyártói márkák promóciója. Egyes termékkategóriákban a promóciós értékesítés ma már a forgalom 30-40 százalékát adja. Hatása annyira erős, hogy az átlagár feletti gyártói márkatermékek árszintjét is lefelé nyomja.

Szalóky ugyanakkor leszögezte: fontos megemlíteni, hogy az árcsökkenésben nagy szerepet játszanak a modern kereskedelmi formák, főleg a hipermarketek és a diszkontok terjedése is. Ezzel függ össze, hogy a vásárlók továbbra is árérzékenyek, tehát az ár szinte minden kiskereskedelmi csatornánál a legfontosabb marketingeszköz marad. Bár előfordulnak más irányú próbálkozások, mint például a lakóhely közelségének kommunikációja, a mindennapok megoldásaira vonatkozó utalások, ám a legtöbb esetben ezekben a marketingszlogenekben is megjelenik az ár.

A szakember szerint itthon olyan sokáig kommunikálták a láncok az ár fontosságát, hogy a vevők erre fogékonyak. Az üzletek megtanították a vevőknek, hogy az árra oda kell figyelni. – Azt gondolom, hogy elérkezett az idő a csatornaspecifikus stratégiák kidolgozására. A csatornaárak kialakítására és a csatornaspecifikus promóciók előkészítésére – mondta Szalóky.

A diszkontok jelenleg 14 százalékos piaci részesedést mondhatnak magukénak, és ha a Lidl megnyitja az idénre tervezett boltjait, akkor a diszkontok az év végére a piacból óvatos becslések szerint is 16 százalékot hasíthatnak ki, ami egyértelműen hatással lesz az átlagárak alakulására. – Az Európai Unión belül Németországban az egyik legmagasabb a diszkontok piaci részesedése, eléri a 40 százalékot. Ott közel 10 ezer vásárlóra jut egy diszkont, ami rendkívül magas arány. Magyarországon hasonló koncentráltság eléréséhez még majdnem ezer diszkontáruházat kellene nyitni. Erre azért valószínűleg nem kerül sor – közölte az AC Nielsen ügyvezetője, aki szerint Magyarországon a diszkontok elfogadottsága magas a fogyasztók körében. Az alacsonyabb árkategóriás kereskedelmi márkás termékek ismertsége és elfogadottsága ugyancsak kiemelkedő a szomszédos országokhoz képest. – Úgy gondolom, hogy hazánkban az árérzékenység jelenleg meghatározza az élelmiszer-kereskedelmet. Ugyanakkor kutatásaink feltárják, hogy új elemek is megjelentek a vásárlási döntéshozatalban, mint például az igény a széles áruválasztékra, a tiszta boltokra vagy a szakszerű kiszolgálásra. Tehát a helyzet árnyaltabb – közölte.

Mint mondta: a legerősebb növekedés az egészséges étrendbe illeszkedő, illetve az úgynevezett wellnesstermékeknél tapasztalható. Ezen belül a három legnagyobb növekedést, 50 százalékot meghaladó mértékben az olívaolaj, a cereáliák, reggeli müzlik, illetve szeletek és az energiaitalok hozták. Ez utóbbiak növekedése leginkább a saját márkás termékek megjelenéséhez köthető. Például amikor a Tesco bevezette saját márkás energiaitalát, akkor az egész kategória forgalmát jelentősen megnövelte. Ennek következtében egyébként az energiaitalok átlagára erősen csökkent. Szintén nőtt a forgalom tejdesszertekből és sajtokból. A sajtok átlagárát a kereskedelmi márkás termékek megjelenése mellett az olcsó import nyomta lefelé.

– Érdekes módon olyan termékek forgalma csökkent, amelyek szerepe a teljes kosárban nem jelentős. A forgalom csökkenésének oka gyakran az, hogy a kereslet más, új termékek felé fordul. Olyan innovatív árucikkek jelentek meg, amelyek látens fogyasztói igényekre építenek. Ilyen például a mosogatószer olyan különleges adalékanyaggal, amely meggátolja az üvegpoharak karcolódását, de említhetem az egész évben barna bőrszínt biztosító testápoló krémeket vagy a napozás közben arany fénnyel csillogó naptejeket. Az ilyen újdonságok a marketingszakemberek elmélyült piackutatásai révén kerülnek felszínre, gyakran látens fogyasztói igények feltárása alapján – szögezte le Szalóky Judit.

Forrás: Napi Gazdaság