Ezúttal Indonéziában készítette szokásos keddi interjúját a miniszterelnökkel a Magyar Rádió. Gyurcsány Ferenc, aki Szingapúrba és Vitnamba is ellátogatott délkelet-ázsiai körútja megelőző állomásain, kijelentette: „Szingapúrban alapvetően tőkét keresünk magyarországi fejlesztésekhez, Vietnamban és Dzsakartában majdnem fordítva van. Mi megpróbálunk saját lehetőségeinkkel részt venni a fejlesztésben, és bővíteni a kereskedelmet”. Mint mondta, az üzleti találkozóknak köszönhetően 20-30 „működő kapcsolat összejöhet”. – Amikor az országot támogatjuk, az nagyon sok esetben azt jelenti, hogy az ország egyetemeit, az ország színházait, az ország vállalatait támogatjuk messze külföldön, ezt tesszük most mi is – hangoztatta.
Őszre tervezett kínai, illetve a közelmúltbeli oroszországi látogatása kapcsán megjegyezte: „aki nem megy Kínába, aki nem megy Ázsiába, az rosszat tesz saját országának”. – Mi erőfeszítésbe telik, hogy helyrehozzuk azt, hogy évekig nem mentünk Oroszországba! Várjuk most őszre Putyin elnök urat. (...) Vietnam 7-8 százalékkal növekszik. Vietnamban él Magyarországon kívül a legnagyobb nem magyar nemzetiségű, de magyar nyelven beszélő közösség. Több mint 3 ezren vannak, akik valamikor ott tanultak Magyarországon. (...) Mikor teszünk jót Magyarországnak: hogyha mi távoli vidékekkel politikáról beszélgetünk vagy éppen politikai okokból távolságot tartunk, vagy hogy kihasználjuk azt a lehetőséget, hogy fejlődésük lehetőséget teremt Magyarországnak és konkrét magyar vállalkozóknak? Én azt hiszem, hogy buta az a politika, amely nem az előnyökre épít, és e tekintetben nem pragmatikus, hanem megpróbál valamilyen népnevelő felsőbbséggel távolságot tartani. Oktalan, és azt hiszem, hogy Magyarországnak az nem is állna érdekében – hangoztatta Gyurcsány Ferenc.
Vietnam gazdasági fejlődésével kapcsolatban megjegyezte: minél kevésbé fejlett egy ország, felzárkózási szakaszában annál nagyobb lesz a növekedése; ezért vezeti a növekedésben a rangsort Vietnam és Kína, mert nagyon le vannak maradva, és ebben az időszakban a fejlettebb országok is húzzák az ő gazdaságukat – fejtegette. – Hogyan lehet tartósan nagy növekedést produkálni? Úgy látom, hogy ennek lényegében egyetlen egy titka van. Az, hogy a fejlesztésekről, a gazdaságról szól a belpolitika, és nem ideológiáról. Azt látjuk, hogy mennyire pragmatikusak ezek az országok, hogy miközben a háttérben akár még egzotikusnak is tűnő politikai megoldások vannak magyar szemmel, de amikor a lényegre kerül a sor, akkor nagyon pragmatikusak. Mi magyarok, úgy látom, hogy az elmúlt időben többet foglalkoztunk politikával, önmagunkkal, mint a gazdasági fejlődés dolgaival és a versenytársainkkal. Tudniillik, nem az a kérdés, hogy mi történik bal- és jobboldalon. Az a kérdés, hogy megelőzzük-e Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot vagy Lengyelországot. Az a kérdés, hogy gyorsabban növekedünk-e, mint a régió más országa. Újra gazdaságról kell beszélni, és újra a régióban kell nekünk jobb teljesítményt nyújtani, mint bárki másnak – mondta.
Újságírói kérdésre a kormányfő kitért az autópálya-építésekre is. Mint hangoztatta: hazánban jövő év végére „kétszer annyi autópálya lesz, mint 2002 nyarán, 530 helyett 1040-1050 kilométer”. – Soha ennyi autópályát nem épített az ország. Soha. (...) Ami a horvátokat illeti, ők egy pályát építenek, amelyben szépen évente mennek 100 kilométeres tempóban előre. Mi is ilyen tempóban megyünk előre, ráadásul a pályáink műszaki okoknál fogva szélesebbek, nagyobbak, több csomópont van, ettől drágábbak egyébként. Jövő év végére egy harmincvalahány kilométeres hosszon kívül, ami Kanizsa környékén van, már a határig leszünk. Az a szakasz éppen azért a legutolsó, mert annak a minimális előkészítése sem volt meg, a kisajátítását, műszaki tervezését is csak 2002 után lehetett elkezdeni (...). Autópályaügyben van oka Magyarországnak büszkének lenni, és nincs oka lehorgasztani a fejét – mondta még.
Arra a kérdésre, hogyan és mikor rendezik a határon túli magyarok közjogi státusát Magyarországon, Gyurcsány Ferenc – miután kitért arra, hogy „a nemzeti felelősség öt pontja közül négynek a teljesítése a bejelentett menetrend szerint halad előre” – úgy fogalmazott: „ez egy fogós kérdés”. – Egyszerű válasz közjogi értelemben nincs. Ezért e hét végén, pénteken, szombaton kezdődik egy magyar kormány által összehívott nemzetközi konferenciának az első fordulója, és azt a választ keressük, hogy hogyan lehet erre pozitív választ adni. Mert egyébként, ha az a kérdés, hogy mit szeretnénk, és miről álmodunk, akkor könnyen válaszolhatunk. Hogy hogyan lehet úgy megoldásokat találni, hogy az mindenki számára jó legyen, ahhoz nem elég politikai választ adni, hanem pontos közjogi választ is kell adni. Ezt keressük e hét végétől – tette hozzá.
(Forrás: Magyar Rádió)
origo.hu
Varga Judit nagy bejelentést tett: „Egy hosszú út első mérföldkövéhez érkeztem”
