Halogatja a döntést a kormány radarügyben?

A választások közeledtével egyre kevésbé tűnik valószínűnek, hogy döntés születik a zengői lokátor ügyében. A kormány a környezetvédelmi és a honvédelmi szempontok között őrlődik, miközben elveszíthetjük azt húszmilliárd forintot, amit a NATO a Balkánra néző radar létesítésére szánt. Radarállomásra viszont szükség van, mert a magyar légtér dél felől rendkívül nyitott.

MNO
2005. 07. 11. 6:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A választásokhoz közeledve a lehető legkisebb az esély arra, hogy a kormány döntést hozzon a zengői radar ügyében – írja a Népszabadság.

A miniszterelnök hétvégi nyilatkozata szerint nincs kormányzati szándék arra, hogy a Zengőn kellene radartt építeni, de tárgyalást kell kezdeni egy radarállomás létesítését célzó projektről. Erre azért van szükség, mondta el Gyurcsány Ferenc, mert a magyar határ déli irányból rendkívül nyitott. A kormányfő elmondása szerint a kormány próbarepülést végeztetett, amelynek során a déli irányból alacsonyan szálló kisrepülőgép Dunaújvárosig jutott, mire a magyar légierő megtalálta. A radarok a gépet nem tudták követni. „Dunaújváros pedig már Paks után van„ – jegyezte meg.

A miniszterelnöki bejelentés – amely nyomán a Fidesz szakértője, Simicskó István szerint fennáll a veszély, hogy a NATO-ban az a kép alakul ki a magyar kormányról, hogy döntésképtelen és határozatlan, mert három éve nem tud állást foglalni az eredetileg a Zengőre tervezett lokátorállomásról – alátámasztja azt, hogy a választásokhoz közeledve a lehető legkisebb az esély arra, hogy a kormány döntést hozzon a zengői radar ügyében – írja Népszabadság. A politikai vezetésnek azt kellene ugyanis eldöntenie, hogy az ország védelmét vagy a környezetvédelmi szempontokat tartja-e fontosabbnak. Ha viszont ebben a ciklusban nem lesz döntés, elveszítjük azt a több mint húszmilliárd forintot, amit a NATO arra a célra adna, hogy a Balkán felé több száz kilométerre is „ellátó” légtér-ellenőrzési rendszert kiépítse. A támogatás feltétele ugyanis az, hogy 2006 végéig át kell adni az állomást.

Az ország déli irányba való nyitottságát jól mutatja az a teszt, amelyet kormányfelkérésre végzett Vári Gyula volt vadászrepülő, jelenlegi szocialista képviselő. Ő tavasszal egy Cesna típusú gépen a déli határról indulva körberepülte a Zengőt és a Duna mentén Budapestig (tehát Dunaújvároson is túl) jutott úgy, hogy a légtérellenőrzés észre sem vette. Vári ugyanis néhány száz méter magasságban tette meg ezt az utat.

A honvédség még a kilencvenes évek közepén kezdett új radarrendszere megtervezéséhez, amivel a korszerűtlen, sokszor meghibásodó szovjet technológiát készültek kiváltani. Már a legelején felmerült egy nagy teljesítményű, messze a Balkánra belátó lokátor terve, amit a Mecsekben telepítettek volna. A lehetséges helyszínek közül végül – hazai, valamint amerikai és német szakértők számítógépes elemzései alapján is – a Zengő csúcsát találták a legelőnyösebbnek.

Csakhogy az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a Zengőre tervezett létesítmény hatástanulmányát azzal utasította el, hogy a megvalósítás környezet- és műemlékvédelmi szempontból is aggályos. Hosszas jogi csűrés-csavarás után azonban mégis zöld utat kapott a HM. Így a tárca megvette az érintett telkeket. A NATO pedig 1999-ben fogadta el a radarépítési csomagot, benne – két másik helyszín mellett – a Zengő-csúccsal.

A kivitelezési tervek akkor akadtak meg, amikor tavaly tavasszal zöldszervezetek megvédték a kivágásra kijelölt fákat. AZóta is arról folyik a vita: vajon az ember biztonsághoz vagy a természethez való joga-e a magasabb rendű? A Civilek a Zengőért Mozgalom szeretné megvédeni a Zengő-hegy érintetlen természeti környezetét. Tudósok tanulmányaira hivatkozva állítják, hogy a hegyen még a lehető legkisebb beavatkozás is jóvátehetetlen károkat okozna. Elismerik ugyanakkor a radarállomás fontosságát, amit azonban szerintük máshol kellene felépíteni. A tárca a természet lehető legteljesebb megóvását hangoztatva finomított a terveken: a radartorony eszerint kilátóként is szolgálna, még kerítés sem venné körül.

A politikai akarat azonban megbicsaklott. Zengő-ügyben volt már hangzatos bejelentése Medgyessy Péternek, és Gyurcsány Ferenc is kiállt már azzal idén februárban: a kormány úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett radarállomás az engedélyezett módon nem épülhet meg, más helyszínen viszont jóval többe kerül majd. Ezért új tervet, új koncepciót rendeltek meg, és társadalmi vitát indítanak a kérdésben. Az új elképzelésről kiszivárgott, hogy találtak egy kis erdei utat a csúcshoz, amely elkerüli a zöldek által védett bazsarózsatelepeket. Így maradhat a Zengőn a radar, már csak azért is, mert a NATO nem járul hozzá más helyszínhez. Ha módosítunk, a saját költségünkön tehetjük meg, a HM szerint 20 milliárd forintért. Ezután nem történt semmi.

Azaz egy valami igen, s ez igencsak érzékenyen érintheti a HM-et: az új államfő ugyanis az elkötelezetten zöldpárti Sólyom László lesz, aki még a megválasztása előtt utalt arra, hogy az államfő egyben a hadsereg főparancsnoka is. Juhász Ferenc miniszter válasza sem késett sokáig. Közölte: bemutatja Sólyom Lászlónak azokat az információkat, amelyeket a leendő köztársasági elnöknek civilként nem volt módja megismerni. A miniszter szerint, ha pusztán biztonságpolitikai és környezetvédelmi kérdésként kezelik a Zengő-ügyet, akkor viszonylag tiszta a helyzet, ha azonban politikai szimbólumként, akkor már nem olyan egyértelmű.

A NATO ragaszkodik a lokátorállomáshoz, ez a berepüléses eset is bizonyítja, milyen kellemetlen, ha lyukak vannak egy NATO-tagállam, s így az egész atlanti szövetség „radartérképén” – nyilatkozta tegnap a Népszabadságnak a NATO egyik brüszszeli illetékese, aki emlékeztetett arra is: Magyarország a csatlakozáskor maga vállalta a részvételt a közös légvédelemben, s a Zengő-hegyet is maga vetette fel helyszínként. A szövetség számára továbbra sem a helyszín a fontos, bár Magyarország, ha elvetné a Zengő-hegyi tervet, minden bizonnyal évekre kiesne a NATO belső pályázati rendszeréből. Később egy új pályázattal valószínűleg csak jóval nagyobb költséggel lehetne egy megfelelő radarállomást létrehozni.

(Népszabadság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.