A tavalyihoz képest gyakran 30-40 ponttal többet kellett idén elérni ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen felsőoktatási intézménybe – derül ki a ma közzétett felvételi ponthatárokból. Az ezekkel kapcsolatos információk az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) honlapján olvashatóak. A rektori konferencia elnöke emelné a keretszámokat.
Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) felrakta honlapjára, a www.felvi.hu-ra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A felvételizők a személyre szabott weboldalukon – Az én felvim – névre szólóan is meg fogják találni a rájuk vonatkozó ponthatárokat és a felvételi döntést. Azokat, akik a jelentkezési lapjukon mobilszámukkal és hozzájárulásukkal engedélyt adtak – mintegy 130 ezren éltek ezzel a lehetőséggel – sms-ben is értesítik.
A OFI honlapján figyelmeztet arra, hogy a felvételi döntés csak akkor válik hivatalossá, amikor az adott felsőoktatási intézmény erről levélben értesítést küld. Minden jelentkező augusztus elején kap értesítést felvételéről, illetve kérelme elutasításáról. Az értesítés egyaránt tartalmazza az intézményi ponthatárt és az elért eredményt.
Az idén a felsőoktatási intézményekbe pályázó mintegy 150 ezer diák több mint 380 ezer jelentkezési lapot adott be az egyetemekre és főiskolákra, a jelentkezők száma tíz százalékkal csökkent. 2005-ben egy jelentkező közel három lapot küldött be a megadott határidőig. Azok a jelentkezők, akiket nem vettek fel és azok az érdeklődők, akik idén nem jelentkeztek a felsőoktatásba, beadhatják jelentkezési lapjukat a pótfelvételi eljárás keretében, amelyről szintén a felvi.hu-n lehet érdeklődni.
Az újonnan bevezetett kétszintű érettségirendszerrel és tételbotránnyal terhelt felvételi procedúra után beigazolódott a szakértők jóslata: a tavalyinál lényegesen magasabban húzták meg a ponthatárokat. Az új rendszerben alapjáraton, kitűnő érettségivel legfeljebb 120 pontot lehet szerezni, ezt 24 többletponttal lehet növelni, így a maximális pontszám idén 144. Csaknem ennyit, 141 pontot kellett elérnie azoknak, akik az idegenforgalmi és szálloda szakra akartak bejutni a gazdasági főiskola kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi karán.
A kommunikáció szak népszerűsége is megnőtt: idén a legmagasabb pontszámok a kommunikációs pályán azok voltak, melyek valamely idegen nyelvekhez kötõdnek. Így az ELTE BTK kommunikáció-német szakán 141 pont volt a minimum, amit el kellett érnie egy felvételizõnek, de ugyanennyi volt a kommunikáció-skandinavisztika szakon vagy a szegedi bölcsészkar kommunikáció-orosz szakán.
Bár a pécsi szociológia szakon „csak” 127 pontot kellett elérni, ez a szám elég figyelemreméltó a tavalyi 72-höz képest. A legtöbb pszichológia szakon szintén a 140-et verdesi a ponthatár. A jogász szakokon is általánosnak mondható a 30-40 pontos emelkedés a tavalyi értékekhez képest.
Az ELTE jogi karára és a SOTE általános orvosi karára is 135 pont az idén a felvételi ponthatár – mondta Magyar Bálint oktatási miniszter kedden a közszolgálati televízió Este című műsorában. A miniszter közölte, hogy az ELTE jogi karára 322 diák nyert felvételt. A legalacsonyabb pontszám, amivel az országban felvesznek hallgatókat jogi karra az 124 pont – közölte.
Több mint 43 ezer diák jutott be felsőfokú képzésre – közölte Magyar Bálint. Az oktatási miniszter az arányszámokat ismertetve elmondta: a felvettek között 30,9 százalék a régebben érettségizettek aránya. Magyar korábbi tájékoztatása szerint nem szenvedtek hátrányt az idén érettségizettek a tavaly maturált diákokkal szemben. Mint mondta: a felvételi ponthatár az ELTE pszichológia szakára az idén 138 pont. A legnépszerűbb a fiatalok között az ELTE társadalomtudományi karán induló új nemzetközi kapcsolatok szak volt, amelyre igen magas, 142 ponttal lehetett bekerülni. Ide az előirányzott 48 helyett 83 hallgatót vesznek fel államilag finanszírozott képzésre.
A slágerszakokat a korábban érettségizettek töltik majd fel
Csikesz Tamás, a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) elnöke úgy fogalmazott: csak egyet tanácsolhatok azoknak az idén érettségizetteknek, akik pórul jártak a felvételin: jövőre mindenképpen válasszák az emelt szintű érettségit és nyelvvizsgázzanak, mert így kétszer hét pluszpontot szerezhetnek. És semmiképp se gondolják, hogy az idei eredményükkel jövőre újra nekirugaszkodnak a felvételinek. Ne higgyék, hogy jövőre ők lesznek a korábban érettségizettek, nekik fognak kedvezni az idei előnyök.
2005-ben a felvételizők száma alapján a legnépszerűbb szak a közgazdász szak volt (4165 jelentkező), második a jogász képesítés, harmadik az idegenforgalmi és szálloda szak, negyedik a pszichológia, ötödik a gazdálkodási, hatodik a főiskolai kommunikáció, hetedik az egyetemi kommunikáció, nyolcadik a mérnök informatikus, kilencedik legnépszerűbb a művelődésszervező szak volt, tizedik a magyar nyelv és irodalom (2423 jelentkező).
Fellebbezni lehet
Fellebbezést nyújthatnak be azok a fel nem vett diákok, akik szerint felvételi pontjaikat tévesen állapították meg – közölte Mang Béla. Az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: fellebbezni a felvételiről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napig lehet. A pótfelvételire való jelentkezés határideje augusztus 12. Pótjelentkezést minden intézmény hirdet, de csak költségtérítéses képzésekre lehet jelentkezni.
Pokorni: Ma még nem lehet tudni, hogy valóban minden rendben van-e a felvételi körül
– Nem az az érdek, hogy egyneműsítsék a rendszert, hanem az, hogy legyenek elitegyetemek a tömegképzés mellett – mondta Pokorni Zoltán. A Fidesz alelnöke szerint ma még nem lehet tudni, hogy valóban minden rendben van-e a felvételi körül. A fideszes politikus úgy véli, azért felvételiztek a tavalyinál 10 százalékkal kevesebben, mert a kormány nem kellően tájékoztatott az új érettségi-felvételi rendszerről.
Sió: Valami nincs rendben a rendszerben
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly 57.500 akkori érettségiző és 107 ezer korábban maturált jelentkezett felsőoktatási intézménybe, az idén érettségiző 57 ezer fiatalnak viszont már csak 93 ezer korábban vizsgát szerzett diákkal kellett versenyeznie.
A felvettek között azonban nem nőtt, hanem csökkent az idén érettségizettek száma, ami azt jelzi, hogy valami nincs rendben a rendszerben – fejtette ki. Hozzátette: a minisztérium viszont úgy próbálja elrejteni a bajt, hogy a statisztikai adatokban az idén érettségizettek közé számítja azokat is, akik 2005-ben csak szintemelő vizsgát tettek.
A rektori konferencia elnöke emelné a keretszámokat
Klinghammer István, az ELTE rektora szerint nem sérült az idén érettségizettek esélyegyenlősége. Hozzátette: a szülők biztos, hogy másképp látják, hiszen átlagban az ELTE-n körülbelül 30 százalék az, aki korábban érettségizett és 70 százalék az idén érettségizett. – Én úgy látom, hogy aki emelt szintű érettségit vagy szintemelő érettségit tett és mindegyik rendelkezik nyelvvizsgával, nekünk azok értékes kollegák, értékes hallgatók, taníthatók – hangsúlyozta. A rektor szerint – mivel túlságosan szoros a mezőny – keretszámot kellene emelni, persze „nem terméketlenül és óriási számban”.
Forrás: Index, hirtv.hu, Magyar Rádió, privatbankar.hu, Info Rádió, NetHírlap
origo.hu
Franco Nero Herenden: egyedi porcelánszobrot kapott a világsztár
