Törvényt sért a Gyurcsányhoz kötődő MOTIM Kádkő Kft.

A kormányfőhöz kötődő MOTIM Kádkő Kft. megsérti a Munka törvénykönyvének rendelkezéseit – mondta hétfői parlamenti interpellációjában Pap János (Fidesz). A hivatalos határozat alapján a cégnek 36 órás munkarendben kellene alkalmaznia a munkavállalókat, ehelyett negyven órában dolgoznak az alkalmazottak a veszélyesnek minősülő cégnél – mutatott rá a képviselő.

Törvényt szeg a Gyurcsány Ferenchez kötődő MOTIM Kádkő Kft.

A kormányfőhöz kötődő MOTIM Kádkő Kft. lábbal tiporhatja a Munka törvénykönyvének rendelkezéseit – mondta hétfői interpellációjában Pap János (Fidesz). A vállalatvezetés felülemelkedik a hatályos jogszabályon, és nem tudni, mi lett azzal a 300 000 forintos bírsággal, amellyel az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség sújtotta a törvénysértésért a vállalatot. A munkáltató 2001 novembere óta a rendeletben előírt 36 órás munkarendet egy munkavállalóra sem alkalmazta. A hivatalos határozat megállapítja: rendeletmódosítás hiányában a MOTIM továbbra is veszélyes üzemnek minősül, és 36 órás munkarendben kell foglalkoztatnia a munkavállalókat.

Hogyan dolgozhatnak mindmáig negyvenórás munkarendben az emberek, ha a hatályos rendelet alapján veszélyesnek minősül a munkahelyük? A vállalat kapcsolata megmentheti-e ezt a céget a komolyabb szankcióktól? Milyen kártérítésre számíthatnak a jogsértett munkavállalók? – sorolta kérdéseit Pap János.

Egy cégnek sincs joga önhatalmúan felülbírálni a törvényben megszabott munkaidőt – mondta válaszában Csizmár Gábor. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kifejtette: a munkavállalóknak joguk van hatósághoz, illetve bírósághoz fordulni jogsérelem esetén. A független és pártatlan testület illetékes a kárpótlás ügyében is, amelynek lehetőségét biztosítja a törvény.

Pap János nem fogadta el a választ, az Országgyűlés többsége azonban igen.

ÁSZ-vizsgálatot kezdeményez Körömi Attila Sólyom László lakása ügyében

Körömi Attila független képviselő interpellációt intézett a kancelláriaminiszterhez azzal kapcsolatban, hogy Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, leendő államfő miért lakik még most is állami lakásban. A képviselő azt is szerette volna tudni, hogy Sólyom László leadja-e állami lakását, ha beköltözik a Sándor-palotába. Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszában azt mondta: nem hivatala kezeli ezeket a lakásokat, így azt tanácsolta a képviselőnek, máshol érdeklődjön. Körömi Attila azt mondta, vizsgálatot kezdeményez az Állami Számvevőszéknél Sólyom László lakása ügyében.

Törvénytelenül járt el a magyar rendőrség a német razzia után?

A fideszes Répássy Róbert azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy jogszerűen járt-e el a magyar rendőrség a német hatóságok kérésére a Magyarországon folytatott razziákban. Lamperth Mónika belügyminiszter azt mondta, a jogsegélyegyezmény keretében az ügyészség utasította az ORFK-t arra, hogy a Németországban működő magyar cégek itthoni telephelyén ellenőrzést tartson. Ez nem a rendőrség hatásköre volt – mondta.

Tállai: Kettős mércével mér a kormány

Tállai András, a Fidesz képviselője az emelkedő benzin-, gáz- és gyógyszerárakra emlékeztetett. Mint mondta, ezért érhetetlen a miniszterelnök sikerekről szóló napirend előtti felszólalása. Veres János pénzügyminiszter válaszában azt mondta: ma piacgazdaság van Magyarországon, az árakat a piac szabályozza, a gázáremelés pedig nem érinti a lakosság nagy részét. Tállai András furcsának találta a választ, hiszen miközben a kormány a régi időket idéző árkommandóról beszél, addig most a piacgazdaságról. Tállai szerint ez kettős mérce.

Egymillió forint Gyurcsánynak a MeH cégétől?

Szijjártó Péter Kiss Péter kancelláriaminisztert arról kérdezte:
igaz-e az, hogy a 2004 szeptemberétől a miniszterelnöki funkciót betöltő Gyurcsány Ferenc cége több hónapon keresztül havi 1 millió forintos bevételt kapott a MeH egyik cégétől. A Szalay utca 4. szám alatti, egykor a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonát képező ingatlan egy jelentős részét adta lízingbe a MeH 1994-ben, amelyet az egyik Gyurcsány-cég, az Aldo Kft. vett lízingbe, majd 1995-ben továbbadta a vételi jogot, és ezáltal a tulajdoni jogot is az Altus Rt.-nek, amely száz százalékban a miniszterelnök tulajdonában állt – mutatott rá Szijjártó Péter.

1995-ben az Altus és a Miniszterelnöki Hivatal százszázalékos tulajdonában lévő Közlöny- és Lapkiadó Vállalat kötöttek egy bérleti megállapodást, amely alapján a MeH cége tíz éven keresztül bérli az Altus Rt.-től a tulajdonában lévő helyiségeket. A politikus elmondta: 1999-ben úgy módosították a bérletről szóló szerződést, hogy már havi 1 millió forintot kellett fizetnie a Miniszterelnöki Hivatal cégének az Altus irányába.

Kiss Péter szerint a szerződést a legfőbb ügyész minden szempontból törvényesnek találta, a szerződésről Gyurcsány Ferenc már 2003-ban beszámolt a nyilvánosságnak, az elszámolást igazságügyi szakértő ellenőrizte.

(Forrás: Info Rádió, fideszfrakció.hu)