Újabb jelentés: alig lett versenyképesebb Magyarország

Nem történt jelentős előrelépés Magyarország versenyképességének javításában az elmúlt egy év során – állapítja meg idei jelentésében a 17 nagy nemzetközi cég magyarországi legfelső vezetőjéből álló Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC). A tegnap bemutatott jelentés központi témája az, hogy az ország miként válhat éretté az euró átvételére.

MNO
2005. 07. 22. 6:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A HEBC az euró átvétel szempontjából a következetes, kormányzati ciklusokon átívelő programokat végrehajtó gazdaságpolitikát tartja a legfontosabb kérdésnek. Azonnal hozzá kell fogni az államigazgatás, az adózás és a nagy ellátórendszerek reformjához. Az időtényező kritikus, mert bár az ország „még mindig abban a helyzetben van, hogy ismét a legjobbá válhat” az új EU-tagok között, a lehetőségek „már nem maradnak sokáig nyitottak” – fogalmazott a jelentést ismertető sajtótájékoztatón Pécsi-Szabó Miklós, a HEBC elnöke, az OMV Hungária ügyvezető igazgatója. Pécsi-Szabó az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a tudomány- és iparpolitika, az államigazgatási és önkormányzati reform, a korrupció, a roma integráció és az országimázs területét emelte ki, mint amelyeken feltétlenül szükség van egy „minimális szintű konszenzusra” a politikai pártok között.

A HEBC jelentésében kiemeli: még nem késő annak biztosítása, hogy Magyarország több vonatkozásban is regionális központtá váljon Közép-Európában. Számos erősségre építhet, mint például a munkaerő minősége vagy a földrajzi elhelyezkedés. Az élesedő versenyben azonban a térség országai mellett már a távol-keleti gazdaságok is közvetlen konkurenciát jelentenek. Ha a legnagyobb magyarországi exportőrök termelésüknek akár csak a felét átirányítják Kínába, az a GDP csökkenéséhez vezethet. Éppen ezért nemcsak az új befektetők megnyerésére, hanem a jelenlévők megtartására is törekedni kell – szól a cégvezetői figyelmeztetés.

Az uniós források önmagukban nem garantálják a sikert, azok csak katalizálni tudják a növekedést – hangsúlyozza a jelentés, és erre hívta fel a figyelmet a sajtótájékoztatón Michael Ward, az EU soros elnökségét betöltő Nagy-Britannia budapesti nagykövetségének helyettes vezetője is.

A HEBC jelentése az euró átvételéhez szükséges reformok mellett elemzi a késlekedés kockázatait, illetve a csatlakozás várható kedvező hatásait is. Az üzletemberek szerint nem szabad a közös pénz bevezetését a térség többi országánál későbbre halasztani, mert ezzel az ország a perifériára kerülne, és a kamatlábak azonnal emelkedni kezdenének. Az euró viszont 0,6–0,9 százalékkal növelheti az ország növekedési potenciálját.

Az alkotmányszerződés kérdésében konstruktív választ kell adniuk az európai politikusoknak – mondta az HEBS-sel egyetértésben Kovács László, az Európai Bizottság tagja. Szerinte egy olyan, legfeljebb tízoldalas manifesztumot kellene összeállítani, amelyben lefektethetnék az EU alapelveit, és a népszavazásokon erről szavazhatnának a polgárok. Az alkotmány szövegéről azonban az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek kellene vitázniuk.

Forrás: Világgazdaság

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.