A kiérkező szakemberek mintát vettek az égető telepén gyűjtött csapadékvízből, a telepet elhagyó szennyezésből, és a patakból. Megállapították: a csapadékvíz csatornából a Kenyérmezei patakba folyó víz, valamint a Kenyérmezei patak csapadékvíz csatorna betorkolás alatti vize a benzol tekintetében 2-szer magasabb szenyezést tartalmaz, mint az ivóvíz minőségére előírt határérték.
Ugyanakkor a hulladékégető tájékoztatásában az áll: egy építés alatt álló kármentő medence vízzárósági próbájából származó szennyezetlen vizet –mennyisége 180-200 m3– engedtek a csapadékvíz-csatornába. Az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. hétfőn levélben arról tájékoztatta Medgyes Tamás Esztergom polgármesterét, hogy a vízben eddig káros szennyezést semmilyen mértékben nem észleltek. Közölték: a további, rendszeres ellenőrzés mellett, leállították a szennyezéshez legközelebbi két kút, a Csápos I. és az ablakos kút üzemeltetését.
Hétfőn délután érkezett a Vízmű legújabb tájékoztatása a laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről, e szerint az esztergomi vezetékes vízben egyetlen anyag mennyisége se éri el az egészségügyi határértékeket. Az rt-vel párhuzamosan az ÁNTSz is végeztet laborvizsgálatokat. A két, egymástól független, akkreditált laboratórium mellett Esztergom önkormányzata is felkért egy harmadik, ugyanilyen minősítésű szakértő labort, hogy vizsgálják meg az esztergomi csapvizet, valamint a felszíni vizeket hulladékégető csapadékvíz-kifolyójától egészen a városi Duna-szakaszig.
Ismert: Esztergomnak már nem először van problémája az ivóvíz minőségével. Korábban a hulladékégető szennyezése elérte a város ivóvíz-hálózatát, és a cég késedelmes, hiányos, gyakran szándékosan megtévesztő tájékoztatása miatt egyik pillanatról a másikra kellett megtiltani a csapvíz fogyasztását és megszervezni Esztergom biztonságos, tiszta ivóvízzel történő ellátását. Meggyes Tamás és az önkormányzat azóta is szorgalmazza az ilyen szennyezések ellen biztonságot adó karsztvíz-bázisra történő átállást.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség