Az mfor.hu Vállalkozói Negyed rovatában az olvasók kérdéseire válaszolva dr. Sipos Márta munkajogász rámutat: gyakori a bizonytalanság a vállalkozás és a gyermeknevelés kapcsolatáról. Van, aki vállalkozóként csak a gyermek érkezésekor döbben rá, hogy nem jogosult a juttatásokra. Mások azzal nincsenek tisztában, mivel jár, ha az addigi munkaviszonyt cserélik fel a látszólag rugalmasabb és jobb megélhetést biztosító vállalkozói létre. Pedig ezeknek az információknak a hiánya súlyos anyagi következményekkel járhat.
A törvény szerint lényeges különbségek nincsenek a munkavállalóként és a vállalkozói jogviszonyban gyermeket vállalók között, gyakorlatilag azonban nincsen megfelelően szabályozva a vállalkozó kismamák helyzete„ – így a munkajogi szakértő. A kettőt egyszerre ugyanis nem lehet: a vállalkozó hiába dolgozik, jogilag nem munkavállaló, továbbá a gyermeknevelési támogatások és a vállalkozás is a legtöbb esetben összeférhetetlenséget mutat.
A vállalkozók hátránya elsőként abban nyilvánul meg, hogy míg például a munkaviszonyban álló nőnek kötelező a 24 hetes szülési szabadságot kiadni, ez a szabály a vállalkozó esetében nem érvényesül. Az egyetlen dolog, ami nem csak papíron működik, hogy mindkét jogviszonyban, ha a jogosultság feltételei megvannak, a 24 hét alatt terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) jár a nőnek. Tehát a vállalkozók is kaphatnak ilyen támogatást, amennyiben a szülés előtti két évben 180 napon át fizettek egészségbiztosítási járulékot, és a biztosítás tartama alatt vagy a megszűnést követő 42 napon belül szülnek.
origo.hu
Bécsben elszabadult az LMBTQ őrület - videó
