Reméljük, hogy az alkotmányt minden iraki elfogadja, s hogy az valóban mindenkié lesz. Optimisták vagyunk – jelentette ki Dzsalal Talabani iraki elnök. Reményeit nem feltétlenül támasztja alá, hogy az amerikai részről diadalmasan beharangozott, nemrég napvilágot látott új alkotmányról kiderült: az ország lakosságának 20 százalékát kitevő szunnitáknak nem felel meg az alaptörvény-tervezet szövege.
Az alkotmány vitatott passzusai miatt a szunniták kilátásba helyzeték, hogy az ENSZ-hez és az Arab Ligához fordulnak. Az alaptörvény ellen utcai tüntetésen is tiltakoztak Tikritben, Szadám Huszein szülővárosában, ellenezve a demonstrálók szerint amerikai elképzeléseket megvalósító, „Irakot kantonokra osztó” dokumentum ellen.
Másfél hónap múlva újrakezdik?
Talabani a 27 milliós ország második legnagyobb népcsoportjának engedve bejelentette, hogy október 15-én referendumot tartanak az alkotmányról, melyet eleve több hetes késéssel terjesztett be az alkotmányozó bizottság. A dokumentumot a szunniták képviselői eleve nem fogadták el, ennek ellenére került felolvasásra az iraki parlamentben. Míg Talabani arra hivatkozott, hogy „a szent Koránon kívül nincs tökéletes könyv”, a szunnita kisebbség főtárgyalói részéről Abdul-Nasszer al- Dzsabani nyilatkozatban közölte, hogy a tervezet illegitim. A Szaddám Huszein alatt különleges jogokat élvező szunniták az ország három tartományában többségben vannak, s ez bőven elég ahhoz, hogy a referendumon megbuktassák az alaptörvényt. Talabani azt ígérte, hogy ez esetben újabb tervezet készül.
A szaddámi rezsim kormánypártját képező egykori Baasz párt tisztviselői karának tekintélyes részét is kitevő szunnita politikusokkal szemben az északon élő kurdok és a déli országrészben többségben levő, iráni befolyás alatt álló síiták is a föderális állam mellett szálltak síkra. Az ország többségi népét képviselő, az amerikai invázió után hatalmi pozícióba került, többnyire síita vezetők olyan alkotmányt fogadtak el, amely föderális alapon szervezné meg Irakot, míg a szunniták attól tartanak, hogy a szélesebb autonómiák megadása az ország széteséséhez vezethet. A tét tetemes: az olajmezők egy része éppen ezeken a területeken húzódik, s a kurdok vagy a dél-iraki síiták minden bizonnyal nagyobb részt követelhetnek az olajtermelő országok között kiemelkedő szerepet játszó Irak bevételeiből.
Korán örült Bush?
Az amerikai elnök, nem törődve az éles megosztottsággal, olyan dokumentumként említette az iarki alaptörvényt, amelyre az egész világ büszkén tekinthet. Bush kiemelte a szabadságjogok érvényesítését a tervezet érdemei közül.
Az alkotmányozó bizottságban viszont az utolsó percig folytak késhegyre menő viták olyan kérdésekről, mint a Baasz párt megítélése vagy a föderalista berendezkedés kérdése. A szunniták most is ellenzik, hogy törvénybe foglalják a szaddámi diktatúra elítélését.
A megosztott országban erősödhet több ellenálló csoport támogatottsága: az Irán-ellenes Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok által vezetett, az amerikai erők által csak hosszú küzdelemmel legyőzött milícia épp úgy aktivizálódhat, mint a szunnita fegyveres ellenállás.
Nincs nemzeti egység a vallás és az állam viszonyának kérdésében sem: a „demokratikus, parlamentáris és föderális” Irakról szóló alkotmány az iszlámot mint a törvényalkotás „egyik alapvető forrását” jelöli meg, míg a szunniták „a törvényalkotás forrásaként” szerepeltetnék azt államvallást.
BBC, AP, AFP
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”