Szó sincs a közalkalmazottakat foglalkoztató intézmények magánosításáról, mindössze arról, hogy alkalmazott tudományok esetében, melyben a magántőke is érdekelt, a kormány elősegítené a tőkebevonást – tudatta tömören a Kormányszóvivői Iroda. Ezzel –a lap megkeresése után egy nappal – arra reagáltak, hogy neves tudósok tiltakoztak az egyik kormány közeli lapban július 1-jén kiszivárogtatott, egy hónapja cáfolatlanul hagyott piacosítási tervek ellen. A szakemberek szerint a privatizáció veszélybe sodorná a költségvetési kutatóintézetek egész hálózatát. A Népszabadságban megszellőztetett értesülés összecseng Kóka János gazdasági miniszter korábbi elszólásával, miszerint ő az MTA minden olyan területét a földdel tenné egyenlővé, amely nem szolgálja közvetlenül az ország versenyképességét. A csak most cáfolt elképzelést éppúgy elutasította a lapban Kroó Norbert akadémiai alelnök, mint Gazsó Ferenc, az MSZP társadalompolitikai tagozatának vezetője.
– Most hárít ugyan a kormány, ám a korábbi kiszivárogtatás sajnos beleillik a tudósvilág megfenyegetéseinek a sorába – vélekedett Pálinkás József (Fidesz). Szerinte Kóka János miniszter és Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke sok jelét adták már, hogy az alapkutatások szféráját is „termelőerővé” alakítanák. Pálinkás úgy látja, az efféle visszatérő fenyegetések retorziót jelentenek az értelmiség legjavával szemben, amely annak ellenére ér el nemzetközileg kiemelkedő eredményeket, hogy alulfinanszírozott. Amíg a Fidesz-kormány 2002-re a nemzeti össztermék 1,01 százalékára növelte a kutatás-fejlesztés finanszírozását – a mélypont 1996 volt, amikor Horn Gyuláék 0,67 százalékot fordítottak ilyen célra –, addig a jelenlegi hatalom ismét 0,88 százalékra csökkentette ezt az arányszámot – emlékeztetett Pálinkás.
origo.hu
Tévhitek a klímáról: dolgok, amiket sokan rosszul tudnak
