A nyilatkozatháborúk ezidáig csupán a közvélemény félretájékoztatására voltak jók. A médiatörvény megszületése óta nem fordult még elő, hogy a tulajdonosi testület elnöke kénye-kedve szerint, kuratóriumi felhatalmazás nélkül hozott volna jogtalan döntéseket, kihasználva, hogy nem sikerült a kuratóriumnak új elnököt választania a Magyar Rádió élére.
A politikai erők napok óta folyó nyilatkozatháborújának sincs eredménye. Évek óta nem tűnt fel a törvényhozás házában a törvény „őreinek„, a képviselőknek, hogy a jogszabályok nem rendelkeznek egyértelműen arról a helyzetről, amikor a kurátoroknak nem sikerül elnököt választaniuk. Több ezer rádiós dolgozó és családjaik mindennapi megélhetése forog kockán a fenyegetések miatt. Minden következmény nélkül előfordulhat ugyanis az, hogy Gellért Kis Gábor, a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának szocialista elnöke, nyilvánvalóan törvénysértő magatartásával veszélybe sodorhatja egy nagymúltú, 80 éves intézmény ezidáig becsületes és a méltatlanul nyomorúságos körülmények ellenére is kiegyensúlyozott gazdálkodását, a sajtószabadságot és az emberek tájékozódáshoz való jogát.
A Magyar Rádióban béke és rend uralkodott az elnök mandátumának lejártáig. Ezt követően kezdődött el az „ostromállapot”. A Magyar Rádió kollektívája nem tudja önmagában orvosolni ezt az állapotot. A parlamenti képviselők felelősséggel tartoznak választóiknak azért, hogy a nemzeti rádió ne váljon a politikai csatározások martalékává. A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (elnök: Sediánszky János) ezt a közleményt a Magyar Parlament valamennyi képviselőjének eljuttatja. Tájékoztatásul megküldi Sólyom László köztársasági elnöknek, továbbá az Európai Parlament képviselőinek és a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek – olvasható a nyilatkozatban.

Menekül a Tisza, tüntetik el a nyomokat, de már késő