A magyar nemzettudat erősítését, a közös célok nemzeti megfogalmazását és megvalósítását, valamint a demokráciába vetett hit visszaadásának fontosságát hangsúlyozta Orbán Viktor. Az Európai Néppárt alelnöke az Árpád Ház tagjainál megjelenő 11-ik újj magasztos üzenetéről beszélt, mint mondta: az uralkodók 11-ik újja a kiválasztottság jele, és ez a táltos hit szerint emberfeletti képességet jelent. Hangsúlyozta: István király felismerte, hogy a magyarságot a keresztény világ elemévé kell tenni, amihez szükség volt Vajkra is. Az urakodó tudhatta, hogy élete az államalapítás megvalósításával a lánc része, tudhatta, ha nem épít erős nemzetet, a magyarság nem válhat a keresztény világ részévé – tette hozzá a politikus.
Kiemelte: belátható, hogy bizonyos kötöttségektől nem tekinthetünk el, ilyen kötöttség a hely ahová születtünk, az idő amikor születtünk, illetve a nemzet és a kultúra is. Mint fogalmazott: ha ezeket megpróbáljuk elpusztítani, akkor a bennünket alkotó egység megbomlik. Orbán Viktor szerint az új globális világban a szabadságot nem a nemzetek elsöprésével és a kultúrák, nyelvek lebontásával lehet elérni és az ezeket védő politika nem ellensége, hanem előfeltétele a globális szemléletnek. Hangsúlyozta: a kormányok sokat tehetnek azért, hogy Európa a családok Európája legyen. Magyarországnak pedig cselekednie kell a nemzeti értékek megtartására és ezen értékek erős képviseletére az Európai Unióban. – Magyarország jövője pedig – tette hozzá –, a határon túliakkal együtti 15 milliós magyarsággal képzelhető el. – Nekünk magyaroknak ma az az érdekünk, hogy a nemzetegyesítés számára kedvező európai korszellem fennmaradjon. Ezért magyar nemzeti érdek, hogy az Európai Unió bizonyítani tudja életképességét és megmutassa, hogy az európai népek együtt nagyobb biztonságot, több munkahelyet, magasabb életszínvonalat tudnak teremteni, mint külön-külön – fogalmazott Orbán Viktor.
– Amíg nem leszünk elég bátrak, hogy szembenézzünk a valósággal, amíg nem leszünk képesek közös célokat megfogalmazni, amíg nem találjuk meg a módját, hogy minden magyar részesévé váljon a közös céloknak, addig a magyar nemzet nem lesz erős, nem lesz közös felemelkedés, addig nem leszünk urai az életünknek, addig csak túléljük és nem megéljük a saját életünket – hangsúlyozta a volt miniszterelnök. Hozzátette: szembe kell néznünk az elmúlt 15 évvel és azzal, ahogyan a demokráciát működtetjük. Az embereket be kell vonni a nemzet fontos kérdéseibe, vissza kell neki adni a demokráciába vetett hit lehetőségét és nem szabad elfelejteni a Szent István-i összefogás üzenetét. – István király üzenete minden évben megszólal augusztus 20-án. Tegyétek erőssé Magyarországot, tegyétek erőssé a magyar nemzetet! Csak bátorság, némi bölcsesség és összefogás kellene, és mi magyarok ismét erős nemzetté válhatnánk – mondta. Szerinte csak őszintén szembe kellene nézni az elmúlt 15 évvel és láthatnánk, hogy az embereknek nem a demokráciából van elegük Magyarországon, hanem abból, ahogyan a demokráciát működtetjük. Leszögezte: vagy együtt fogunk felemelkedni vagy sehogysem.
Martonyi: Alapvető kérdéseket kell feltennünk Magyarország uniós csatlakozását követően
A konferenciát Martonyi János, a házigazda Szabad Európa Központ vezetője nyitotta meg Magyarország 1005 éves államisága ünnepének előestéjén. A polgári kormány külügyminisztere hangsúlyozta: az ünnepen ezúttal tiszteletünket is kifejezzük Magyarország leköszönt államfőjének életműve iránt. Mint mondta, Mádl Ferenc a tudományban, az oktatásban és az oktatás szolgálatában eltöltött évei méltatlanul kevés figyelmet kapnak a politikában és közjogi méltóságként végzett munkássága mellett. – Alapvető kérdéseket kell feltennünk Magyarország uniós csatlakozását követően, amelyeket a következő időkben meg kell vitatnunk és meg kell válaszolnunk. Ezek közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy tudjunk élni az EU által kínált lehetőségekkel, és az integráció számunkra fontos ügyeit, – mint az emberi és közösségi jogok, az önrendelkezés kérdése vagy az önkormányzatiság, az autonómia – össze tudjuk kapcsolni a saját nemzeti célkitűzéseinkkel, és képesek legyünk felhasználni mindezeket a magyar nemzet javára – vélekedett Martonyi. Az a kérdés – összegezte –, hogy össze tudjuk-e kapcsolni az európai integrációt a magyarság integrációjával. Ezt a kihívást történelmi lehetőségnek nevezte arra, hogy megtörténhessen a magyar nemzet újraegyesítése.
Jelenits: A pártok feladata a közjó szolgálata
Jelenits István teológusprofesszor kifejtette: a Himnusz ima formája a magyarokat Isten választott népekeként jeleníti meg, amely éppúgy, mint a bibliai kiválasztottak, egy személynek köszönhetik hazájukat, a tejjel-mézzel folyó Kánaánt. De vajon mindez csak egy lelkes hazafi álma? – tette fel a kérdést. II. János Pál a közép és kelet-európai rendszerváltozások okairól írt gondolatait idézve hangsúlyozta: „nem lehet eredményesen munkálkodni ott, ahol az emberi szabadság-igény nem részesül megfelelő tiszteletben”. Mint mondta, csak az igazságosság elvére, a szeretet erejének vállalása segíthet csak a nemzetek belső megosztottságának megszüntetésében. Jelenits István szerint a pártoknak nem az a dolguk, hogy egy rész, egy nemzetrész érdekeit képviseljék a többivel szemben és igyekezzenek azt az államban érvényre juttatni, hanem az, hogy őszintén munkálkodjanak a maguk felfogása szerint a közjó szolgálatán.
Vizi E. Szilveszter: Jót cselekedni közösen és egymásért
Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke előadásában a tudomány szerepéről szólva a nemzet szolgálatának fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a közjót az igazság teremti meg, és a szeretet élteti, továbbá a szellemi és az anyagi javak sem használhatók fel erkölcsi értékválasztás nélkül. Aláhúzta: az Európai Unió lehetőséget kínál a magyarság Trianonban kapott sebeinek gyógyulásához. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Széchenyi István szavait idézve beszélt a polgár teendőiről: „erkölcsi felelősséggel és szakmai tudással állni helyt minden kisebb és nagyobb közösségben„. Csak akkor vagyunk méltó örökösei Szent Istvánnak, ha közösen és egymásért cselekszünk jót – zárta előadását a professzor.
Szekeres: Orbán Viktornak nincs igaza
Az MSZP szerint Orbán Viktornak nincs igaza, mert a magyar nemzet igenis erős és szembenéz a valósággal. – 1990-ben négy nagy történelmi célt tűztünk magunk elé, s a magyar baloldal ezért küzdött kormányon és ellenzékben. Mondtuk, hogy legyen Magyarországon parlamenti demokrácia, megcsináltuk és megingathatatlan – mondta Szekeres Imre a párt elnökhelyettese. Leszögezte: „azt mondtuk, hogy legyen Magyarországon egy működő piacgazdaság, megcsináltuk. Harmadikként pedig azt mondtuk, hogy Magyarország egyszer és mindenkorra biztonságba kerüljön, soha nem fenyegethesse háború, ez is megtörtént, amikor tagjai lettünk az Észak-atlanti Szövetségnek. S végül, negyedikként azt mondtuk, hogy végre egyszer a nyertesek közé tartozzunk, tagjai lettünk az Európai Uniónak, most már miénk a lehetőség. Azt gondolom tehát, hogy a magyar nemzet erős és azok az új célok, amelyek ma vezérlik, hogy csökkenjen a különbség a gazdagok és a szegények között, hogy a magyar gazdaság azt a perspektívát, ami előtte áll, az ország javára tudja kamatoztatni, és hogy formáljuk Európa jövőjét – na ezek azok a történelmi és nemzeti célok, amiben mi hiszünk” – jelentette ki az MSZP-s politikus.
Forrás: Info Rádió, Magyar Rádió, frideszfrakcio.hu
origo.hu
Orbán Viktor személyesen tárgyalt a nemzetközi sztárprofesszorral – fotó
