Sólyom első feladata a természetvédelmi törvénycsomag

Az idei költségvetés egy fillért sem szánt arra, hogy – az Alkotmánybíróság korábbi határozata alapján – az állam visszavásárolja a privatizált védett területeket. Az elmúlt tíz esztendőben „a védettség elért szintjét” csak az érintett területek 60 százalékán állították helyre: 230 ezer hektár helyett csak mintegy 140 ezret vettek meg. A kormány most ismét meghosszabbítaná a földvásárlás jövő év végén lejáró határidejét –az erről szóló törvény tervezetét most egyeztetik a minisztériumok.

Alighanem a természetvédelmi törvénycsomag lesz az első jelentősebb jogszabály – ráadásul úgynevezett salátatörvény formájában –, amelyről véleményt kell alkotnia Sólyom László köztársasági elnöknek. A számos jogszabály egyes részeit módosító rendelkezések között különösen fontos az, amely a természetvédelmi területek állami felvásárlásának határidejét módosítja, immár második alkalommal.

A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság (AB) 1994-ben döntött arról, hogy – „a védettség elért szintjének helyreállításáért” – az államnak vissza kell vásárolnia a privatizált védett földeket. Ezek a rendszerváltozásig állami tulajdonban és a téeszek használatában voltak. Később – az egyéb földek felhasználása után – a védett területeket is kijelölték kárpótlásra és a szövetkezeti tagok igényeinek teljesítésére. Ezt látva döntött úgy az AB, hogy az ilyen területeket az államnak vissza kell vásárolni. Az AB határozata alapján az Országgyűlés 1995-ben törvényt alkotott, s a felvásárlás végső határidejének 2001 végét jelölte meg. Pénz persze nem volt, emiatt az Országgyűlés 2006-ig kitolta a határidőt. Ám most sem állunk túl jól. Mint Haraszthy László helyettes államtitkár, az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetője a lapnak elmondta, a földvásárlásra fordítható összeg az elmúlt években egyre csökkent. Ugyanakkor az árak emelkedtek, s közben technikailag is mind nehezebbé vált a területek megvásárlása. Eleinte ugyanis a nagyobb táblákat vették állami tulajdonba, így mostanra a sok tulajdonos által birtokolt szétszórt területek maradtak meg.

Míg 2003-ban 900 millió forintot költöttek el, tavaly már csak 480 milliót. Idén a költségvetés egy fillért sem szánt földvásárlásra az említett programban. Tudni kell azonban – tette hozzá Haraszthy László –, hogy uniós forrásból megoldhatók bizonyos földvásárlások. Pályázattal hárommilliárd forintot nyert a hazai természetvédelem. Ez több év alatt használható fel, háromféle célra: földvásárlásra, élőhelyek rekonstrukciójára és oktató-nevelő-bemutató programok szervezésére. Az összeget a három alföldi nemzeti park költheti el.

A Hortobágyi, a Körös-Maros és a Kiskunsági Nemzeti Park illetékesei kérdésünkre azt hangsúlyozták, hogy a rendelkezésükre álló pénz jórészt élőhelyek vásárlását, rekonstrukcióját segíti. A privatizált földek megvételét jobbára akkor, ha az egybeesik az előző programok teljesítésével.

Az adatok szerint az AB határozata alapján meghozott törvény 230-240 ezer hektárnyi védett területet érint. Ebből 1996 és 2006 között valamivel több mint 140 ezer hektár állami tulajdonba vétele oldható meg. Tehát nagyjából az előírt mennyiség 60 százaléka. A következő időben, vagyis 2010-ig még 90 ezer hektár megvétele a feladat. Szakmai megítélés szerint 10 ezer hektárnyi szántó nem feltétlenül igényli a védettség helyreállítását ebben a formában. A vizes élőhely, a gyep, a karszt elsőbbséget élvez. A jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő törvénymódosító tervezet várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé. A vásárlások végső határidőként 2009 decemberét jelöli meg.