A 2004. január 1-jével életbe lépett áfaarányosítási rendelkezés az általános forgalmi adóra vonatkozó uniós irányelvbe ütközik – mutat rá Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. A hazai szabály értelmében egy olyan vállalkozás, amely állami támogatásban részesül, nem vonhatja le az összes, egyébként levonható áfát. A le nem vonható részt úgy kell megállapítani, ahogyan a kapott támogatás aránylik az összbevételéhez. A támogatást tárgyi adómentes bevételként kell tekinteni – magyarázza Oszkó Péter, a Deloitte partnere, szerinte is teljesen ellentétes az áfadirektívával a magyarországi jogszabály.
Az uniós irányelv szerint az áfaarányosítás csak az adóalanyok egyetlen csoportjára, a „vegyes adóalanyokra” alkalmazható: ezek a gazdálkodó szervezetek olyan tevékenységet is folytatnak, ahol az áfa levonható, és olyan ügyleteket is folytatnak, amelyek esetében az áfa nem vonható le. A magyar jogszabály azonban minden adóalanyra áfaarányosítási rendelkezést ír elő, azaz olyanok esetében is korlátozza a levonási jogot, amelyek teljes mértékben adóköteles tevékenységet folytatnak. A hazai szabály EU-konform, de ha mégis kiderülne róla, hogy ütközik az uniós irányelvvel, akkor megváltoztatjuk – mondta Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke. A május elején elfogadott akadálymentesítési adócsomagban egyébként enyhítettek a megkötésen: a mezőgazdasági, valamint foglalkoztatási célzatú támogatásokra már nem vonatkozik az áfaarányosítás.
Ha a bíróság a jövőben megsemmisíti a rendelkezést, a döntés vélhetően visszamenőleges hatályú lesz. Hazánk esetében ez azt jelentené, hogy a 2004. január 1-jétől le nem vonható áfát kérhetnék vissza az érintettek (főként mezőgazdasági vállalkozások, az ipari vállalatok jelentős része, színházak). Pichler tájékoztatása szerint éves szinten meghaladja a tízmilliárd forintot ez az összeg.
(Forrás: Világgazdaság)
origo.hu
Kiábrándultak, megalázva érzik magukat a Tisza listázott aktivistái
