A büntetőjogi szigorításra azért volt szükség, mert míg az adók esetében viszonylag jól megbecsülhető a büntetési tétel alapjául szolgáló adóhiány mértéke, addig a foglalkoztatás esetében csak az bizonyítható százszázalékosan, hogy az ellenőrzés napján dolgozott-e az illető, a be nem fizetett járulék mértéke már nehezebben becsülhető – véli Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke.
További bizonytalanságot okozhat a januártól hatályos új adózási forma, az ekho megjelenése. Az erre áttérő adózók esetében ugyanis azt ígérte a miniszterelnök, hogy nem firtatják a hatóságok a vitatható szerződéseket a múltból. Vadász Iván rámutatott, hogy a jelenlegi jogszabálytervezetből még hiányzik ez a garancia. Szakértők szerint a büntetőjogi rendelkezés homályos pontjai közé tartozik az is, hogy nincs olyan jogszabály, amelyik meghatározná a színlelt szerződés fogalmát. Az adóhatóság és a munkaügyi hatóság ellenőrei elvileg hivatalból kötelesek feljelentést tenni, ha adócsalást észlelnek, de a járulékfizetést hanyagoló munkáltatókat a foglalkoztatott vagy bármely más, harmadik személy is feljelentheti – véli az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke.
A szakértő azonban emlékeztet arra, hogy részben kapacitáshiány miatt a hatóságok revizorai viszonylag ritkán élnek a büntetőjogi feljelentés eszközével. Az adóhatóság részéről évente átlagosan 1200 esetben tesznek feljelentést – ennél jóval magasabb a tagi kölcsönnel vagy a fiktív számlázással kapcsolatos csalások száma. Vadász így azt tartja valószínűnek, hogy az újonnan nevesített eseteket inkább lakossági bejelentések alapján vizsgálhatják majd a nyomozók, noha a színlelt szerződéssel vagy feketén foglalkoztatott dolgozó önmagának is komoly kellemetlenséget okozhatna a bejelentéssel.
(Napi Online)
Saint-Tropez
Kigyulladt egy luxusjacht, hatalmas lángok csaptak fel + videó
