Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén a parlamentben Tatai-Tóth András szocialista képviselő azt hangsúlyozta: alapvető cél, hogy a gyerekek hozzájussanak ahhoz az oktatáshoz, amit minden egyes magyar gyermek számára az alkotmány biztosít. Mint mondta: a kormány száz lépés programjában az a célkitűzés
szerepel, hogy ahol csak megoldható, az óvoda és az alsó tagozat a gyermekek lakhelyén működjön, a felső tagozatos oktatásban pedig már a szakszerűség, az osztott oktatás, a szakrendszerű oktatás követelményének kell, hogy eleget tegyenek az erre kötelezett önkormányzatok.
– Az oktatást érintő egyes törvények módosítása kapcsán a szakképzési törvény iránya nem rossz, azonban a végrehajtással gondok lesznek – reagált Sági József (Fidesz). A párt vezérszónoka értelmetlennek tartja a javaslatot, hiszen nincs meghatározva, mit értsenek költségeken. A politikus a szakmai szervezetek véleményét idézte a törvényjavaslattal kapcsolatban. Eszerint a törvénymódosítás társadalmi üzenete, hogy nem kell finanszírozni a minőségi oktatást, az esélyegyenlőség egyre távolabb kerül, nyílik a szociális olló, leértékelődik a tudás. Leszögezte: a kormány a társadalmi partnereket megkerülve egyeztetés nélkül nyújtotta be ezt a nagy horderejű törvénymódosítást, amelyet a Fidesz nem támogat.
A kormány oktatási javaslata arról is szól, hogy az általános iskolák a jövőben nem válogathatnának a diákok között. Kötelesek lennének felvenni minden helybelit, közülük is elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekeket, és ha még marad helyük, sorsolással dönthetnék el, ki kerüljön be. Erről Arató Gergely államtitkár azt mondta: a szabad iskolaválasztás nem azt jelenti, hogy az iskola válogathat szabadon a diákok között, és nem szabad megengedni, hogy egyes helyeken a nehéz körülmények közül érkező gyerekek legyenek többségben, mert más iskolák kiválogatták a legjobbakat.
Ez egyelőre kevés visszhangot váltott ki a vitában, de Karsai Péter az MDF nevében elutasította, mert szerinte ez megalázóan korlátozná az iskolaigazgatók jogkörét – adta hírül a Magyar Rádió.
A Fidesz nem támogatja a foglalkoztatás helyzetéről szóló jelentést
Az MSZP és az SZDSZ szerint korrekt képet nyújt a foglalkoztatás helyzetéről szóló jelentés, míg a Fidesz a dokumentum hiányosságaira hívta fel a figyelmet annak általános vitájában szerdán a parlamentben – írja a távirati irodára hivatkozva a Fidesz.hu.
Filló Pál (MSZP) szerint a jelentés korrekten írja le a munkaerőpiacon tapasztalható helyzetet. Közölte: a regisztrált munkanélküliek számának növekedését nem lehet önmagában vizsgálni, mert egyre többen jelennek meg a hivataloknál az elhelyezkedés megkönnyítésének reményében. Hozzátette: nem a kormány, hanem a piac feladata a munkahelyek teremtése.
Bernáth Ildikó (Fidesz) kijelentette: a Fidesz nem támogatja a jelentést, mert a meghozott kormányzati intézkedések nem segítették elő a munkahelyteremtést. Elmondta: 2002 óta növekedett a munkanélküliség, minden ötödik pályakezdő munkanélküli, 33-szor emelték az adókat, és hat új adónemet vezettek be. A Fidesz azt javasolja, hogy a fiatal pályakezdők vállalkozóvá válásához a munkaerőpiaci alapból biztosítsanak megfelelő pénzügyi forrást – tette hozzá.
Béki Gabriella (SZDSZ) elfogadásra javasolta a jelentést. Csáky András (MDF) úgy vélte: a jelentés elején felállított diagnózis jó, de a megoldásokat tartalmazó rész már hagy kívánnivalót maga után.
Az elnöklő Harrach Péter a vita lezárása után berekesztette az ülést, és az Országgyűlést november 14-re, hétfőre hívta össze.
Nyugat-Európában már különleges rendőri intézkedések kellenek az ünnepeken















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!