Gyurcsányi modell: a középosztályt nem kell támogatni

Befejeződött a rendszerváltozás, következhet a „befektetés az emberekbe” – mondta Gyurcsány Ferenc egy tanácskozáson, aki szerint a nemzeti fejlesztési tervnek a szegényeket és az elitet kell helyzetbe hozni.. A miniszterelnök a középosztályt nem tartja támogatandó társadalmi csoportnak.

A Magyarország Európában című zártkörű tanácskozásra a szervezők változatos összetételű névsort állítottak össze. A miniszterelnök körül a következők foglaltak helyet: Ágh Attila, Bence György, Bojár Gábor, Chikán Attila, Erdei Tamás, Ferge Zsuzsa, Hankiss Elemér, Inotai András, Kádár Béla, Kepecs Gábor, Nyíri Iván, Straub Elek, Sugár András, Szinetár Miklós, Tamás Pál, Vizi E. Szilveszter, Vértes András. Ismert liberális, konzervatív és baloldali értelmiségiek, gazdasági vezetők. Találkozójuknak csak az első tíz perce volt nyilvános. Ebben viszont fontos kijelentés hangzott el: Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézetének vezetője azt mondta, hogy legújabb kutatásaik szerint az anyagi forrásokat a jövőben nem a középosztályra, hanem a „két szélre”, a lemaradókra és az elit támogatására kell fordítani. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Gyurcsány Ferenc is, aki egyben az előző ciklus erőteljesen középosztálypárti politikájának az eddigieknél is egyértelműbbé tett alternatíváját vázolta fel. Kijelentette: a rendszerváltozás befejeződött. Eldőlt, hol a helyünk a világban, kialakultak új nemzetközi kapcsolataink, egyértelmű, hogy milyen egyetemes értékeket vallunk.

A legszegényebbek és az „elöl haladók” támogatása tartja egyben az országot

– Az uniós csatlakozás tett pontot mindennek a végére. Kialakult a liberális alapú parlamenti demokrácia és a piaci viszonyokra épített, állami felelősséget is vállaló gazdaság. El kell dönteni, hogy milyen szociális viszonyok, milyen társadalmi szerkezetben jöjjenek létre, milyen irányba vigyük a tudomány, az oktatás, a nemzeti kultúra ügyét, milyen legyen az egészségjavak megosztása – fogalmazott a kormányfő. A másik kérdés: milyen Magyarországot akarunk a következő tizenöt évben. Itt az ideje, hogy a „fontolva változtató ország befektessen az emberbe”. A nemzeti fejlesztési terv véglegesedő változata azt a célt szolgálja, hogy „együtt tartsa a társadalmat”. Ezért – csatlakozva Tamás Pálhoz – a miniszterelnök jelezte: a kormány a forrásokat a legszegényebbek és az „elöl haladók” felé kívánja csoportosítani. Előbbiekből középosztályt kell csinálni, utóbbiaknak pedig lehetőséget adni arra, hogy fejlesszenek, terjeszkedjenek külföldön is, idehaza munkahelyeket teremtsenek, javaikból erősítsék a civil és karitatív viszonyrendszereket. „Így lesz ebből összetartó és versenyképes ország” – mondta.

A következő évtizedben 15 ezer milliárd forintot tudunk majd fejlesztésre fordítani, ennek közel felét európai uniós forrásból, a másik részét pedig nemzeti és magánforrásból – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hangsúlyozta: nincs versenyképes gazdaság versenyképes kultúra, tudomány és erős közösségek nélkül. Egy ország társadalmának versenyképességéhez az kell, hogy tagjai és csoportjai, különböző szintű szerveződései hasonlóképpen versenyképesek legyenek, tudásban, kultúrában, attitűdben, karakterben – emelte ki.

Vértes András: az állam jelenti a legnagyobb versenyképességi hátrányt

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke felszólalásában azt mondta, Magyarország legfontosabb versenyképességi hátránya az állami, az önkormányzati szektor működése. Ha felzárkózási pályán akarunk haladni, akkor társadalmi megegyezésre van szükség az állami, önkormányzati működés átfogó reformjának végrehajtásában. Fontos lenne, hogy politikai erők ezt ne aknázzák alá – hangsúlyozta Vértes András. Hozzáfűzte: forráskoncentrációra van szükség a hálózatos infrastruktúra és a tudásgazdaság vonatkozásában.

A GKI vezetője megjegyezte, hogy a magyar modell az elmúlt 15 évben összességében sikeres volt, ugyanakkor a folyamat nyolc éve nem kap modernizációs impulzust. Kiemelte: Magyarországon a nyugdíjreform óta nem történt átfogó reform, az infrastruktúrából nem lehet tőkét kivonni, így csak a makroszektorok, például az ingatlanszektor versenyképes, mások, mint a textilipar, a mezőgazdaság egy része, a mikro- és kisvállalkozások nem.
(Forrsá: nol.hu, bgf.hu)