Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
A bécsi lapban Oltay Edith A magyar kisebbség lassan kihal című írásában ismerteti a Kárpát-medence várható népmozgalmait.
Az 1989-es politikai fordulat óta, mintegy 300.000-en vándoroltak be Magyarországra. A bevándorlók nagy része a szomszédos országokból származó magyar volt. A közelmúltban a KSH által nyilvánosságra hozott demográfiai évkönyv szerint csak 1999 és 2004 között 58.000 magyar érkezett Magyarországra Romániából, 14.000 Ukrajnából, 7.000 Szerbiából.
A kutatók álláspontja szerint e tendenciák fennmaradása esetén nemsokára már nem marad magyar a fenti államokban. E becslések szerint a következő 25 évben mintegy félmillió magyar fog Romániából áttelepülni.
Az évente mintegy 20.000-es bevándorlói szám csak a magyarországi népességcsökkenés felét egyenlíti ki. A magyar bevándorlók nélkül az 1981 óta tartó népességfogyás következtében, a most körülbelül 10,1 milliós Magyarország lakosságszáma már 10 évvel ezelőtt is a 10 millió alá zuhant volna.
Egy reprezentatívnak tekintett közvéleménykutatás alapján a legtöbb bevándorló magyar 25 és 34 év közötti és általában magasabb képzettséggel rendelkezik, mint az átlagos „bel-magyar”. Hamar találnak munkát és gyorsan integrálódnak az magyarországi társadalomba.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilap tárcarovatának vezető glosszájában Gina Thomas Mennyire brit Ön? című írásában gonoszkodik az angol állampolgársághoz vezető rögös útról.
Korábban minden olyan prózai volt. Az új brit állampolgárok egy hosszadalmas bürokratikus folyamat lezárásaként postán megkapták az állampolgársági dokumentumaikat. A brit identitásról és multikulturalizmusról folytatott egyre hevesebb viták arra késztették a kormányt, hogy megpróbálja a bevándorlókat jobban beleszőni választott hazájuk szociális hálójába.
Az elmúlt esztendő elején állampolgársági ceremóniákat vezettek a „helyi előkelőségek” jelenlétében, ahol sikeres pályázók a nagyobb pompa közepette, mint az a postástól elvárható, a hűségesküt követően megkapták az állampolgársági papírjaikat. November 1-jétől ismét új feltételek az irányadóak attól függően, hogy az új brit alattvaló milyen angoltudással rendelkezik. Az angolt ismerőknek egy 45 perces számítógépes tesztre kell magolniuk, amivel igazolhatják, hogy ismerik a brit szokásokat.
„Élet az Egyesült Királyságban: Útmutató az állampolgársághoz” címet viseli az a 9,99 fontot kóstáló, 120 oldalas kézikönyv, melyből a leendő angoloknak tanulniuk kell. Ott megtudható, hogy honnan jön a télapó, mi a teendő ha valakinek a kocsmában felborítják a sörösüvegét, vagy éppen meddig kell valakinek házasnak lennie ahhoz, hogy elválhasson. Aki megbukik az – ellentétben más államokkal, melyek csak három próbálkozást engedélyeznek – korlátlan számú alkalommal próbálkozhat, ha kifizeti a 34 fontos vizsgadíjat.
Mindazoknak, akik nem tudnak jól angolul, azt kell igazolniuk, hogy nyelvórákat vettek és állampolgári ismereteket is hallgattak. Annak ellenére, hogy a tankönyv első fejezete az Egyesült Királyság történelmét is felvázolja, mégis a színvonalasabb tesztből e témát kihagyták, mondván nem kívánják a bevándorlókat túlterhelni, vagy kedvüket elvenni. A 24 kérdés, melyből legalább 18-ra helyes választ kell adnia a jelentkezőnek, többnyire a 2., 3. és 4. fejezettel, a kormánnyal és a törvényekkel, a vallással és az etnikai sokszínűséggel, valamint a nők szerepével foglalatoskodik.
A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a legtöbb bennszülött simán megbukna a vizsgán. Így az utca embere nem tudta, hogy a 999-es segélyhívó szám mellett még egy telefonszám létezik. S vajon ki tudná felsorolni, hogy az Egyesült Királyság négy tartománya mikor ünnepli védőszentjeit, vagy éppen arra a kérdésre válaszolni, mely városokban beszélik az alábbi nyelvjárásokat, Geordie, Scouse, Cockney (Newcastle, Liverpool, London). Esetleg kinek van arról fogalma mely bíróságokban találhatóak esküdtek?
Az a kérdés, miszerint ki az anglikán egyház vezetője, a Buckingham palotában éppen úgy zavarhoz vezetett, mint a Canterbury érsek székhelyén. Az udvar és az egyház abban egyetért, hogy Krisztus az egyház feje és az uralkodó az ő helytartója. A Lambeth palota – az érsek székhelye – ezzel szemben Canterbury érseket nevezte meg egyházuk szellemi vezetőjének. Ez is mutatja, hogy az állampolgársági teszt azzal fenyeget, hogy másodosztályú polgárokat teremt azon bennszülöttekből, akik jóval kevesebbet tudnak a hazájukról, mint a bevándorlók.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap „Liberális” nagykövetek cseréje című írásában ismerteti az iráni külpolitika új útjait. Az iráni elnök Mahmoud Ahmadinejad kormánya számos nagykövetet kíván lecserélni a jövőben, köztük több, a nyugati fővárosokban dolgozó mérsékeltnek számító diplomatát. A külügyminiszter Manouchehr Mottaki szerdán összesen 40 nagyköveti posztról beszélt, melyeket 2006. márciusáig új személyekkel kívánnak betölteni. Azokra az értesülésekre válaszolva, miszerint főként az Ahmadinejad konzervatív kurzusát bíráló személyeket váltják le, a miniszter teljesen normális folyamatnak nevezte, hogy a kormányváltást a nagyköveti posztok betöltőinek cseréje követi.
Korábban nyilvánosságra került, hogy a mérsékeltnek számító londoni nagykövet lemondott. A párizsi és berlini követek ideje is lejárt nyilatkozták Teheránban. Ugyanakkor a németországi nagykövet Seyed Shamseddin Khareghani, aki nyitottnak és tárgyalókésznek mutatkozott, csak 2003. januárja óta tölti be posztját. Mint azt Berlinben tudni vélik, november végén fogják leváltani.
origo.hu
Menczer Tamás: Rendkívül súlyos a háborús helyzet!
