Küzdelem az internet ellenőrzéséért

Legyen szó .hu, .ro vagy .com kiterjesztésről, a szálak egy amerikai cégnél futnak össze, s az Egyesült Államok vállalatai tartják kézben az elektronikus kereskedelmet jelentős részét és az összes internetező címét, azonosíthatóságát. Erről vitázik többek közt egy tuniszi csúcstalálkozó.

Elveszti-e Amerika az ellenőrzést az internet fölött? – teszi fel a kérdést a Le Figaro, miközben Tuniszban megkezdődött az ENSZ Információs Társadalom Csúcstalálkozója (World Summit on the Information Society – WSIS) című, péntekig tartó rendezvény. A kérdés súlyát jelzi, hogy a tuniszi tanácskozásán több mint 170 állam- és kormányfő, szakminiszterek és szakmai, üzleti szervezetek képviselői vesznek részt. Magyarországot Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter képviseli.

Az africatime.com szerint a találkozó másik nagy dilemmája, hogy miképp lehet felszámolni a szegény és gazdag országok közötti információs szakadékot.

Épp úgy, mint két éve, Genfben, az európai országok most is erőteljesen hallatják hangjukat, elvitatva az egymilliárd netezőt összekötő Háló fölötti amerikai dominanciát. Csakhogy feladatuk még nehezebb, mint amilyen az előző években volt: a legnagyobb keresőmotorok és -portálok amerikaiak, s az elektronikus kereskedelem jelentős részét is amerikai vállalatok (mint a Google, a Yahoo, eBay) bonyolítják le.

Vannak amerikaiak és még amerikaibbak

Sőt, a hálón az igazi Nagy Testvér igazgat 1998 óta. Az amerikai szövetségi kormány által létrehozott szervezet, az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) ellenőrzi azokat a „gyökérszervereket”, amelyek a világ összes internetes címét azonosítani képesek. A kaliforniai NGO (nem kormányzati szervezet) felügyeli a domainneveket, s nyilvántartja az oldalakat, legyen szó akár .hu, akár .com kiterjesztésről. Az ICANN vezető testületében mintegy 40 ország képviseli magát, ám mindez „nem rontja meg” a kapcsolatokat az amerikai adminisztrációval.

A kiutat egyesek az ENSZ felé keresik (fölvetődött, hogy a világszervezet is részt vállaljon a Háló ellenőrzésében), Brüsszel pedig jelezte: az EU együttműködne a Hálót felügyelő cégekkel.

Óvakodj a diktátortól!

Az Orvosok Határok Nélkül civil szervezet mindeközben attól óvott, hogy az olyan, komoly gazdasági súllyal rendelkező, ám diktatórikus berendezkedésű országok, amelyek bebörtönzik a netezőket, s az ENSZ-ben épp akkora súlyúak, mint a demokratikus államok, szintén a Háló ellenőrzésére törekszenek.

David Gross, az Egyesült Államok nemzetközi „imázsának” felelőse is úgy vélte, nem volna szerencsés az ENSZ felügyelete a háló fölött. Az információs szakadék megnagyobbodása viszont nem segíti elő, hogy a szegényebb országok az információs társadalom, az egyenlőség és a transzparencia szellemében fejlődjenek – érvelnek a kisebb nemzeti jövedelemmel, ám egyre nagyobb információs igénnyel rendelkező országok képviselői.

lefigaro.fr, africatime.com