Németh: A külügyi tárca „hat napig láthatatlan, egy napig érthetetlen”

Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a nemzeti érdekek képviseletét nevezte a külpolitika fő céljának, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke szerint viszont a külügyi tárca tevékenysége olyan, mint a mesebeli pap, „hat napig láthatatlan, egy napig érthetetlen”.

A két politikus csütörtök este folytatott vitát a budapesti Corvinus Egyetemen, a hagyományos, 1993 óta a kormányzati ciklusok első és utolsó évében zajló Tárcatükör keretében. A nyilvános vitában nagy szerepet kapott a magyar-magyar kapcsolatok, valamint a vajdasági magyarok elleni atrocitások kérdése.

Bársony András kifejtette: már régóta látszott, hogy átértékelődik valamelyest az Antall-kormány óta meglévő hármas külpolitikai prioritás, a határon túli magyarság iránt érzett alkotmányos felelősség, a jó szomszédságpolitika, illetve az euroatlanti integráció. Ez utóbbi prioritás ebben a ciklusban beteljesült: Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, és ez volt az első négyéves ciklus, amikor az ország már teljes jogú tagja a NATO-nak – mondta az államtitkár, aki úgy látja, hogy az unió már nem kifejezetten külpolitikai kérdés.

A politikus a külpolitikai célok közül az első helyre a nemzeti érdekek képviseletét sorolta, ami számára azt jelenti, hogy javítani kell a tízmillió magyar állampolgár helyzetén, és segíteni a határokon túli több millió magyart.

Németh Zsolt szerint ez a fundamentális különbség az MSZP és a Fidesz nézetei között: Bársony András tízmillió magyar állampolgárról beszél, míg a Fidesz a határon túli magyarságot a nemzeti érdekek részének tekinti. A Fidesz politikusa szerint mélyponton vannak a magyar-magyar kapcsolatok, a tavaly december 5-i népszavazás után a Magyar Állandó Értekezlet összehívását sem lehet elérni a kormánynál.

Álláspontja szerint a mélypontot az is bizonyítja, hogy példátlan eset történt március 15-én: az erdélyi magyar közösség kifütyülte Gyurcsány Ferenc levelét, és megtapsolta a román kormányfőét.
A magyar-román kapcsolatok tekintetében Németh Zsolt bizakodását fejezte ki a román belpolitikában lezajlott antikommunista fordulat miatt, de szerinte valamit tenni kell, mivel a román diplomácia rendszeresen „felmossa a padlót” a magyar diplomáciával. Mint mondta, csattanós válasz volt a magyar kormány által történelminek ítélt magyar-román kormányülésre, hogy a román szenátus leszavazta a kulturális autonómia lehetőségét kínáló kisebbségi törvényt.

Bársony András szerint viszont veszélyes lenne, ha olyan politika alakulna ki, amely – kimondva, vagy még veszélyesebb módon, kimondatlanul – arra ösztönzi a határon túli magyarságot, hogy ne ott keresse a boldogulást, ahol évszázadok óta él. A Vajdaság témakörében Bársony nagy problémának nevezte az ottani magyarság széttöredezettségét, szembeállását.

Németh Zsolt azt mondta, hogy a kormány nem használja ki eléggé a nemzetközi lehetőségeket, így a Szerbiával kapcsolatos amerikai segélyprogramot, amelyre többen felhívták a kabinet figyelmét.

A két politikus között vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság negatívan értékelte a magyar deficitet, ami Németh Zsolt szerint a kohéziós alapok visszatartását is magával vonhatja. Bársony András visszautasította ezt, hangsúlyozva, hogy az eurozónához még nem csatlakozott országok esetében nem vetődhet fel ilyen szankció.