Romániában első ízben foglalt állást állami intézmény a moldvai csángók anyanyelvű egyházi szertartásai mellett. Az országos diszkrimináció-ellenes tanács elmarasztalta a magyar miséket megtagadó Iasi (Jászvásár) római katolikus püspökséget – számolt be az Info Rádió.
A püspökség a testület állásfoglalása szerint hátrányos megkülönböztetésben részesíti a moldvai csángókat, amikor megtagadja tőlük az anyanyelvi egyházi szertartásokat. Az országos diszkrimináció-ellenes tanács minapi ülésén a pusztinai (/Bákó megye) Szent István Egyesület beadványát és az abban összegyűjtött dokumentumokat elemezte. Asztalos Csaba, a tanács elnöke elmondta: a diszkriminációt egyértelműen megállapították.
A testület tekintetbe vette az egyházi autonómiát is, ezért nem rótt ki bírságot a püspökségre. Az egyesület egy botrányos temetés után fordult a bukaresti hatósághoz. Július 13-án ugyanis a pusztinai László Katalin temetésén a helyi káplán az elhunyt meggyalázására használta fel a prédikációt. Indulatait az váltotta ki, hogy az elhunyt végakarata szerint a család magyar nyelvű virrasztást is tartott a koporsó mellett.
A döntés meghozatalakor nagy súllyal került latba a többi romániai római katolikus egyházmegye gyakorlata. Kiderült, hogy valamennyi egyházmegyében több nyelven folynak a szertartások. Mi több, ezalól a iasi (jászvásári) egyházmegye sem kivétel, hiszen az észak-moldvai lengyel közösség számára itt is biztosítják az anyanyelvi misézés lehetőségét – tette hozzá az Info Rádió kolozsvári tudósítója.
Úgy döntöttek: nem hátrálnak meg
Komoly küzdelmet kellett megvívnia az identitásában ismét újjáéledő moldvai csángó magyaroknak, hogy a magyar nyelvű misézés kérdése eljusson az egyházi és állami fórumokig. Több éves harcuk eredménye volt, amikor 2004. végén a pusztinai Szent István Egyesület képviselője is felszólalhatott az egyházmegyei zsinat záró ülésén, és a Iasi püspökség papsága előtt nyilvánosan is elmondhatták: magyar nyelvű szentmisét szeretnének.
Nyitszor Tinka, a Szent István Egyesület elnöke aktív levelezést folytatott, s a pápai nunciusnál is kihallgatáson volt a csángó magyarok magyar nyelvű misézése érdekében. A helyi egyház viszont kizárta őket a mintegy négy éven át tartó iasi egyházi zsinatról.
Kései tanévkezdet: megkétszereződött a magyar iskolába járók száma
A tavalyihoz képest megkétszereződött az iskolában hetente háromszor magyar órákat látogató csángó gyermekek száma a Bákó megyei falvakban, ennek ellenére jóval zaklatottabb hangulatban indult a tanév a moldvai magyarok számára. A megyei tanfelügyelőség az országos tanévnyitó után csak egy héttel engedélyezte a magyar oktatás megkezdését, több helyen jelenleg is a magyar tanítók ügyességén múlik, hogy megtarthatják az órákat. Az akadályoztatások, megfélemlítések ellenére tizenkét faluban közel hatszázötven csángó gyermek jár heti három magyar órára román tannyelvű iskolában, a háznál tartott délutáni órákat ezren látogatják. Kósteleken és Csík faluban idén először kerül be az órarendbe a magyaróra, és több mint negyvenöt év óta először hirdettek magyar tanári állást Moldvában, jelesen Magyarfaluban, ahová egy fiatal pedagógus került.
A csángó falvakban jelenleg tanító erdélyi pedagógusok két-három évente cserélődnek, és emiatt nehéz biztosítani a folyamatos munkát a moldvai magyar oktatásban. A folyamatos asszimilációs törekvések ellenére a néprajzos szakemberek jelenleg 9500 magyarul értő, vagy valamilyen szinten magyarul beszélő iskoláskorú gyermeket tartanak nyilván a moldvai csángó falvakban.
Elkepesztő siker, állótapsos ünneplés a Hamupipőke bemutatóján