Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap José Barroso, az Európai Bizottság elnökének kommentárját közli az unió költségvetési tervével kapcsolatban. Barroso írásában úgy fogalmaz: már Bismarck is úgy vélte, aki tudja miként készül a törvény és a kolbász, az nem tud többé nyugodtan aludni, s ez érvényes az unió költségvetési terveire is. Az alkudozás valóban nem túl szép látvány. Az idegek pattanásig feszültek, szemrehányás követ szemrehányást, a statisztikákat célzatosan hamisítják. Egy azonban biztos: a költségvetési keretekről folyó tárgyalások jelenlegi blokádja mindenkinek csak árt. Európának egy merész és igazságos költségvetésre van szüksége – vélekedik Barroso, hozzátéve: e tekintetben a következő hetekben kell megállapodni.
Miért kell Európának több pénz? Ez egyszerű – pénz nélkül nem valósíthatóak meg a közös célok. Közösen, uniós szinten sokkal többet lehet elérni a kutatás, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, vagy éppen a környezetvédelem területén, mintha mindenki a saját nemzeti leveskéjét főzi. Miért e sietség? Amennyiben a következő hetekben nem jön létre megállapodás, számos területen – a mezőgazdaság kivételével – a kifizetések beszüntetése fenyeget, új programok megindítása kerülhet veszélybe. Többen úgy vélik, néhány hónap várakozás után érdemes újra próbálni, de akkor miért lenne egyszerűbb a megegyezés, mint most? – fejtegeti.
Az európai állam és kormányfők legutóbbi Hampton Court-i találkozóján felszólították a bizottságot, hogy az energia, a kutatás, a felsőfokú képzés, a biztonság és bevándorlás területén dolgozza ki a közös európai politikát. Ez azonban pénzbe kerül, és források nélkül a szorosabb együttműködésről tett nyilatkozatok is üresen csengenek. Biztosítani kell többek között az uniós terhek igazságos elosztását. 2013-ig a költségvetési kiadások fele – teljes joggal – az új tagállamokba, jobban mondva az ott végrehajtott befektetésekbe folyik. Mindenkinek ki kell fizetnie saját számláját. Egyetlen uniós tagállam számára sem lehet a bővítés ingyen, végül mindegyik résztvevőt be kell vonni a tárgyalásokba. Nem elég, ha a tagállamok egymás között megállapodnak. A végső egyezségre rajtuk kívül a bizottságnak és az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania – jegyzi meg Barroso.
Bild Zeitung (bild.t-online.de)
A bulvárlap a németországi villanypóznák életveszélyes voltával foglalkozik. 1967-ig póznák tízezreit úgynevezett Thomas-acélból készítették, mely túl sok nitrogént tartalmaz, ezáltal idővel elveszíti rugalmasságát, merevvé válik és könnyen törik. A münsterlandi rendkívüli havazás során számos ilyen villanypózna dőlt össze.
Mint a lap írja, Németország legnagyobb energiaszolgáltatója – a Magyarországon is komoly pozíciókat birtokló esseni RWE – már évek óta tud a villanypóznák súlyos anyaghibájáról, mely feltételezhetően az összes pózna 60 százalékát érinti. A cég belső elemzései már 2003-ban riadót fújtak: egy tanulmány szerint közel 28 ezer anyaghibás árampóznát tartanak számon, mely összeomlással fenyeget. Számos pózna a normális terhelés 40 százalékát sem képes elviselni. Rendkívüli időjárási viszonyok közepette „egész régiókban törhetnek össze a póznák” – figyelmeztettek az RWE szakemberei.
Több szakértő bírálta már azért az energiaóriást, hogy az ellátási biztonságon takarékoskodtak. Az RWE ugyan elfogadott egy 2015-ig tartó szanálási koncepciót, ám elsőként csak a „legnagyobb büntetőjogi kockázatot jelentő” póznák javítását tervezik. Ez az RWE számításai szerint 2900 póznát jelent – ezek közvetlenül házak és útkereszteződések mentén állnak. 2003 óta ezen oszlopok 70 százalékát újítottak meg. A második legnagyobb német áramkonszern, az E.on úgy fogalmaz: „most azt vizsgáljuk, hogy az 52 ezer villanypóznánkból hányat készítettek Thomas-acélból.
Der Spiegel (spiegel.de)
A lap Alvaro Gil Roblesszel, az Európa Tanács (ET) emberi jogi megbízottjával készített interjút. Robles 2002 szeptemberében az ET megbízásából beutazta a Koszovót, hogy jelentést készítsen az emberi jogok helyzetéről. Így jutott el a Camp Bondsteel nevű fogolytáborba is, s ott olyan állapotokat talált, melyek teljesen azonosak azokkal a fényképekkel, melyeket Guantanamóról ismerhetett meg a közvélemény – írja a lap.
Ez a fogolytábor a NATO KFOR egységek alárendeltségébe tartozott. Robles ottjártakor 15 foglyot őriztek a táborban, legtöbbjük koszovói albán és szerb volt, ám négy vagy öt észak-afrikait is látott ott. A megbízott számára az elsődleges kérdést akkor az jelentette, hogy milyen jogi háttér mellett engedélyezett a KFOR csapatok számára, hogy foglyokat a normális eljárásjog keretein kívül tartsák őrizetben – hiszen ezeket a személyeket anélkül vették őrizetbe, hogy megadatott volna nekik a védekezés lehetősége, nem volt ügyvédjük, nem volt lehetőségük a fellebbezésre. Még olyan előírásokkal sem rendelkeztek, melyek azt szabályozták volna, mennyi ideig szabad ezeket a személyeket őrizetben tartaniuk. Akkor ezeket a tényeket az ET-nek készített jelentésében feljegyezte, ugyan a plénumban erről nem vitatkoztak, de a jelentés azóta elérhető az interneten.
RIA (de.rian.ru)
Minszk és Peking a nemzetközi politika arénájában megegyező pozíciókkal rendelkezik – idézi a lap a hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó fehérorosz elnököt, Alexander Lukasenkót. A Kína elnökével, Hu Csin Taóval folytatott megbeszélései után Lukasenko úgy fogalmazott: Kína és Fehéroroszország között „abszolút nincs probléma”. – Kapcsolatainkat barátinak nevezhetjük – húzta alá a fehérorosz elnök.
A két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai meghaladták az 500 millió dolláros forgalmat. Hu Csin Tao Alexander Lukasenkót a „kínai nép egyik igen jó barátjának” nevezte, amikor a fehérorosz elnök személyes hozzájárulását dicsérte a kétoldalú kapcsolatok javításához.
Alexander Lukasenko vasárnap este immár harmadik kínai látogatására érkezett Pekingbe, ahol december 7-ig vendégeskedik. Az előző látogatásokra 1995 januárjában és 2001 áprilisában került sor.
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán