Kárt okoz, hogy késnek a színlelt szerződések kritériumai

November közepére ígérte a kormány, hogy közzéteszi a színlelt szerződések átminősítéséhez kapcsolódó munkajogi kritériumrendszert. Komoly üzleti kockázatot jelent az érintetteknek, hogy ez mostanáig nem végleges, miközben a napvilágra került tervezetek számos hiányosságról árulkodnak.

Bár a parlament már elfogadta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak nevezett új adóról szóló törvényt, egy ehhez kapcsolódó jogszabállyal már több mint egy hónapja adós a kormány. Amikor Gyurcsány Ferenc a nyáron bejelentette az új adózási formát, azt ígérte, hogy november 15-ig nyilvánosságra hozzák: milyen kritériumok alapján minősül egy – formálisan polgárjoginak tűnő – szerződés munkaviszonynak – írja az Index.

Komoly üzleti bizonytalanságot eredményezhet, hogy a végleges kritériumokra még mindig várni kell. Ha ugyanis a vállalkozói szerződéseket a ma még pontosan nem ismert kritériumok alapján munkaszerződésekké minősítik át, azon valaki biztosan bukni fog. A vállalkozói szerződéseknél ugyanis a foglalkoztatónak nincsenek a megállapított bruttó javadalmazáson felül pluszterhei, míg a megbízottnak a 16 százalékos társasági és 2 százalékos iparűzési adót kell megfizetnie (vagy ha evázik, akkor az áfával növelt összeg 15 százalékát és 1 százaléknyi ipát). Ezzel szemben a munkabér után a foglalkoztatónak 42,5 százaléknyi különböző járulékot, valamint jövő novemberig napi 65, havi 1950 forintnyi egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a munkavállalónak a bruttóból 13,5 százaléknyi járulékot, valamint szjá-t és esetleg ekhót kell fizetnie.

Ez azt jelenti, hogy havi 200 000 forintos szerződés – áfa nélkül – most a megbízónak tényleg 200 000 forintjába kerül, a megbízottnak 30-35 ezernél nem többe, ha evázik, akkor még több is marad neki, mint 200 000. Munkaviszony esetén viszont a munkaadónak a 200 000 forintos bruttó már 286 850 forintba kerül, míg az ekhó választása esetén 256 125 forintba (feltéve, hogy a minimálbérig kötelező munkaviszonyt is ez a kifizető vállalja fel). A munkavállalónak a bruttó 200 000 forintból nagyjából 125 000 forintnyi nettója maradna munkaviszony, 171 000 forintja ekhós kifizetés esetén.

A kifizetőnek tehát 28-43 százalékkal kerül többe az új szabály, míg a munkavállaló 15-38 százalékot veszíthet. Az üzleti tervek elkészítésekor azért lenne nagyon fontos a pontos kritériumok ismerete, mert különben sem a megbízók, sem a megbízottak nem tudják üzleti terveikben szerepeltetni, mennyiből is kell megélniük jövő augusztustól.

(Index)