Munkahely-garanciatörvényt alkotna a Fidesz

Munkahely-garanciatörvény megalkotását szorgalmazta Orbán Viktor a parlament mai ülésén. A Fidesz elnöke elmondta: a javaslatot hamarosan benyújtják. A kormányfő szerint Orbán „ötletei” sok esetben megalapozatlanok, ráadásul az ellenzék „késésben van”. – Azt tudom mondani, mint a lakossági fórumon: írja le, nyújtsa be a titkárságomhoz, válaszolni fogunk rá – jelentette ki.

Kovács Zita
2005. 12. 12. 21:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ENSZ megalakulásának 60. és Magyarország ENSZ-tagságának 50. évfordulójára emlékezett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke napirend előtt hétfőn a parlamentben. Az ENSZ minden önálló területet magában foglaló világszervezetté vált, és elévülhetetlen érdemei vannak az emberi jogok védelme, a nemzetközi béke és biztonság megőrzése, valamint a globális problémák kezelése terén – mondta a házelnök. Szólt arról is, hogy széles körű együttműködés nélkül nem valósíthatók meg az ENSZ célkitűzései. A megemlékezést követően a T. Ház 200 igen szavazattal igazolta Demus Iván szocialista képviselő mandátumát, aki a vadászbalesetben elhunyt Urbán Árpád megüresedett helyét tölti be a parlamentben, majd az MSZP-s politikus letette képviselői esküjét.

Munkahely-garanciatörvény megalkotását szorgalmazta Orbán Viktor

Hamarosan munkahely-garanciatörvény elfogadására terjeszt be javaslatot a Fidesz az Országgyűlés elé – jelentette be Orbán Viktor mai felszólalásában. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozásokat érintő körbetartozás – melynek következtében csőd- és elbocsátási hullám lép fel – mértéke mára riasztóvá vált. Ennek oka, hogy az állam nem teljesíti a szerződésekben és a törvényekben rögzített fizetési kötelezettségeit, valójában törvénytelenül és az erősek erejével áthárítja saját adóságát a kis- és középvállalkozói világra. Mint mondta: a körbetartozásokban a kis- és középvállalkozások 53 százaléka érintett. Orbán Viktor hozzátette: minél kisebb egy vállalkozás, annál kiszolgáltatottabb, hiszen a legkisebbeknél az érintettség 64 százalékos. – A következmények láthatók: folyamatosan nő a csőd- és felszámolási eljárások száma, 2005-ben pedig tizenöt éves rekordszintet ért el – hívta fel a figyelmet a fideszes politikus. Mint mondta: több mint százezer munkahely megszűnése fenyeget. – Mondjuk ki: a veszélybe került családok nem tehetnek arról, hogy az állam eladósodott. Mondjuk ki: nem helyes, ha a vétlenek fizetnek mások, ez esetben az állam hibájáért – jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva: a körbetartozás megszüntetését az államnak kell kezdeményeznie, mivel ő is indította el a káros folyamatot.

Orbán Viktor azt javasolta a T. Háznak, fontolja meg a munkahely-garanciatörvény tervezetének öt elemét. – Javaslom, hogy a ki nem fizetett számlák utáni adózást a kis- és középvállalkozások esetén azonnal töröljük el. Az áfa-visszafizetés pontos rendjét a törvény erejével garantálni kell. Javaslom, vezessük be az azonnali fizetést az állami beruházások esetén. Javaslom, hogy jöjjön létre munkahelygarancia-alap, és javaslom, hogy az uniós pályázatokon nyertes kis- és középvállalkozások esetében az állam duplázza meg az előfinanszírozást – sorolta Orbán Viktor, megfontolásra ajánlva a javaslatot.

– A kormány teszi a dolgát, nem beszél, hanem felelősen cselekszik – reagált fentiekre Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök kijelentette: azért, hogy a vállalkozásoknak könnyebb legyen, átfogó adócsökkentés- és adóreform-programot vezettek be, a munkahelyek növekedése érdekében pedig bevezették a minimálbér adómentességét. A kormányfő szerint Orbán Viktor elmúlt hetekben hallott „ötleteiről” később kiderült, hogy „sokszor nem megalapozottak, végiggondolatlanok, és nem egy esetben a kiindulópontjuk hibás volt”. A miniszterelnök közölte azt is, hogy múlt héten Kóka János gazdasági miniszter beszámolt arról, milyen módon kívánja kezelni a kormány a körbetartozásokat. – Mi több, az építőiparban e tárgyalások a múlt héten már el is kezdődtek. Az ellenzék némileg késésben van – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: azért valamennyi ötletet szívesen meghallgatják. – Azt tudom mondani, mint általában valamennyi lakossági fórumon: legyen olyan kedves, írja le, nyújtsa be a titkárságomhoz, lesz véleményünk, válaszolni fogunk rá – hangoztatta.

Gyurcsány: A költségvetésben feszültségek vannak, de a gazdaság pezseg

Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalása kezdetén megemlékezett a 12 éve elhunyt Antall József volt miniszterelnök munkásságáról. Mint mondta: Antall József a szó hagyományos értelmében liberális demokrata volt, akinél a haza és a nemzet egyet jelentett a határon belül és kívül élő magyarsággal. Hozzátette: a koalíciós pártok riválisai voltak a harmadik köztársaság első miniszterelnökének, de mindezekkel együtt tisztelettel adózik neki.

A kormányfő szólt arról is, hogy egy hitelminősítő intézet arra figyelmeztette az elmúlt héten Magyarországot, hogy a költségvetésben feszültségek vannak. Közölte: egyetért ezzel, de ez egy tudatos politika volt annak érdekében, hogy az emberek többet érezzenek a rendszerváltás hozadékából. Szerinte a dinamikus gazdaság garancia arra, hogy túllépjünk a hiányon. Gyurcsány Ferenc úgy vélte, hogy olyan politikára van szükség, amely egyszerre szolgálja az igazságosságot és a hatékonyságot. A következő év a változások még nagyobb dinamikáját hozza majd – fogadkozott Gyurcsány annak ellenére, hogy előzőleg közölte: nem hisz a reformdiktatúrában. Hozzátette: a jövőben az állam működésén kell majd változtatni.

A miniszterelnök közölte: a Financial Times mai összeállítása szerint Magyarországnak soha nem ment olyan jól, mint most. Idézve a lapot hozzáfűzte: ez a belpolitikai életben nem érezteti a hatását, a választások előtt „ronda” kampány várható. A gazdaság változatlanul pezseg – mondta Gyurcsány Ferenc, majd a kormány intézkedéseit méltatta. Beszélt arról, hogy a kormány folytatni fogja az autópálya-építéseket, mert szerinte ez a helyes politika. Úgy vélte: a programok 2002 után számokban kifejezve meghaladják az előző évek fejlesztéspolitikáját, több támogatást kaptak a magyar vállalkozások, és tőkeprogramban is több vállalkozás érvényesült.

Magyarország érdekeit képviselni megyek Brüsszelbe – közölte Gyurcsány Ferenc az uniós költségvetésről szólva. Hozzátette: nem a magyar igényeket kell hozzáigazítani a költségvetéshez, hanem olyan büdzsé kell, amely hazánk igényeit is ki tudja szolgálni. Elsődleges célnak nevezte, hogy a 25 ország összehasonlításában Magyarország az egy főre eső támogatások mértékének tekintetében a tagországok közül az első három között legyen, illetve, hogy a 2007-2013-as EU-büdzsé finanszírozza az alsóbb rendű utak, valamint lakóépületek felújítását is.

Botka László MSZP-s képviselő az M5-ös Szegedig elérő szakaszának átadását illetően elmondta, hogy aki a hét végén a városban járt, láthatta, hogy mit jelent a pártállástól független, közös öröm. Hozzátette: az M5-ös nem a jobb- vagy a baloldali szegedieknek kedvez, hiszen nincs jobb- vagy baloldali autópálya sem.

Kuncze: A piacgazdaság körülményei között kell keresni a válaszokat

Kuncze Gábor (SZDSZ) arról szólt, hogy a költségvetés azt mutatja, hogy feszültség keletkezett a megfogalmazott célok között, mint a közalkalmazotti béremelés, az infrastruktúra fejlesztése, a versenyképesség fokozása és az euró mielőbbi bevezetése. A frakcióvezető szerint a piacgazdaság körülményei között kell keresni a válaszokat. Hangsúlyozta: neki kell kezdeni az egészségügy, a közigazgatás, az önkormányzati igazgatás és az adórendszer reformjának.

Gyurcsányi ígéretek az autópálya-építésekre, a mezőgazdasági támogatásokra

Gyurcsány Ferenc viszontválaszában az előző kormányt bírálva elmondta: a kabinet támogatásai mintegy huszonötször több kis- és középvállalkozóhoz jutottak el, mint az Orbán-kormány idején. Hozzátette: „az előző kormány csak a névadásban volt jó (lásd Széchenyi-terv), a mi kormányunk pedig felnevelte a megszületett csecsemőt”. Felhánytorgatta, hogy az előző kormány nem épített semmit az M5-öshöz, míg a jelenlegi kabinet a koncessziós társaságot visszavette állami tulajdonba, és befejezte az autópálya-építést. Közölte, hogy jövő tavasszal elkezdődik az M0-st Gödöllővel összekötő gyorsforgalmi útszakasz építése. Azt, hogy az autópályák a szükségesnél drágábban épülnek, azzal magyarázta, hogy a hazánkban alkalmazott szabványok megdrágítják az építést.

A mezőgazdasági támogatásokat illetően a miniszterelnök újabb ígéretet tett, miszerint a támogatások összege 2006-ban eléri a kétmillió forintot. Hozzáfűzte: december végéig kifizetik az uniós támogatásokat, így hazánk az egyik leggyorsabban teljesítő uniós ország lesz.

Lázár Mózes: Hazánk 400 ezer munkanélküli országa lett

A költségvetés recsegésétől nem hallani a dübörgést, éhezik a pannon puma címmel intézett interpellációt Lázár Mózes, a Fidesz képviselője a pénzügyi államtitkárhoz. – Nyáron még minket irigyelt, Németország, Franciaország meg Olaszország, most meg már az egész világ. Abban az adófizetők pénzéből támogatott öncélú reklámnak igaza van, hogy vannak kétkedők. Mondjuk úgy, a teljes közgazdász társadalom. Idehaza meg a világban is. És az egyre erősebben aggódó magyar emberek – közölte az ellenzéki politikus. Hozzátette: hazánk 400 ezer munkanélküli országa lett, ahol a nyugdíjasok hiába várják egy élt munkája után tisztességes nyugdíjukat, gazdák a jogosan járó támogatásukat, a kis és középvállalkozások a nekik jogosan járó ÁFA-visszatérítést.

Kérdései a következők voltak az államtitkárhoz: Mennyiben tartja magát felelősnek, hogy ilyen válságos helyzetbe került a kormány gazdálkodása? Hogy immáron 400 ezer embernek nincs munkája? Volt-e olyan pillanat, hogy legalább egy picit megingott? Legalább egy pillanatra magában is kereste a hibát? Döntene-e még egyszer úgy, hogy visszatartja a vállalkozások ÁFÁ-ját? Vagy esetleg elismeri-e, hogy ez a döntés erkölcstelen és káros döntés volt?

Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint Lázár Mózes hetek óta téves adatokkal szórakoztatja a közvéleményt. Állítása szerint a kormány mintegy 70 ezerrel több munkahelyet teremtett, mint amennyi megszűnt. Szerinte nem a munkanélküliek, hanem a regisztrált munkanélküliek száma nőtt, mégpedig azért, mert nőtt az esélyük az elhelyezkedésre – írja a fideszfrakcio.hu.

Molnár válaszában személyeskedő megjegyzéseket tett Lázárra, egyebek közt azt mondta, „inkább négy év nyugalom, mint újabb négy perc önnel„. Deutsch tamás az Országgyűlés ülését vezető parlamenti alelnök Molnárt válasza hangvétele miatt figyelmeztette, mint mondta, a kormány a parlamentnek felelős testület, ezért tartózkodjon a kioktató hangnemtől. Lázás Mózes azt mondta, arrogáns, személyeskedő és semmitmondó volt az államtitkári válasz, ezért nem fogadja el azt.

Ivanics Ferenc (Fidesz) felszólalásában a Fertő-tavi nádaratás
helyzetéről szólt. Elmondta, a nádaratási jog a tó környékén kétmilliárd forint, ”ezt a vagyont akarja a kormány értékesíteni annak alig tizedrészéért„.

Molnár Albert válaszában közölte: „a nádaratási jog kétmilliárdja szép summa, de sajnos nagyságrendileg ez sem igaz”. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés igen.

Harrach Péter a kormány szocialista humanizmusáról

Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy kormánya felszámolja a szegénységet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Önök rossz szokásukhoz híven már megint a legrászorultabbaktól vesznek el – mondta Göncz Kingához intézett interpellációjában Harrach Péter (Fidesz) hétfőn a parlamentben. A képviselő emlékeztetett: pár héttel ezelőtt a fogyatékkal élők tüntettek a Kossuth téren az őket megrövidítő, érzéketlen kormányzati intézkedések ellen tiltakozva. Még két hete sincs, hogy másodjára kellett ide, a Parlamenthez jönniük a szociális otthonokban lakó idős, beteg embereknek is, és most itt egy újabb lépés, amivel a legkiszolgáltatottabbakat taszítják tovább a szegénység felé. – A költségvetési megtakarításon kívül még mi indokolta a méltányossági gyermekgondozási segély hat évvel történő megkurtítását? – kérdezte Göncz Kingától Harrach Péter.

Göncz Kinga válaszában elmondta, hogy éppen a juttatások kiterjesztéséről van szó, és senkit sem ér hátrány a kormány intézkedései miatt. Harrach Péter nem fogadta el a miniszter asszony válaszát, a parlamenti többség viszont megszavazta azt.

Lengyel Zoltán: Miért nem állt ki a kormány a magyar érdekek mellett?

A kormány azt ígérte, hogy a hazai cukorrépa-termelők egyértelmű nyertesei lesznek az uniós csatlakozásnak. Ehhez képest, most a cukorár csökkentésétől hangos a szakma, sőt néhány héttel ez előtt a földművelésügyi miniszter is elismerte, hogy az uniós cukorreform hátrányosan érinti Magyarországot – mondta hétfői interpellációjában Lengyel Zoltán. Mint mondta: a miniszter is elismerte, hogy az eredeti tervezet alapján több termelő kénytelen lehet felhagyni a termeléssel, több cukorgyár is bezárhat ennek hatására. Emiatt történt is egyeztetés a szakmával, a szakma képviselőivel, ahol a képviselet a nagy nyomás hatására bár elállt a 25 százalékos árcsökkentéstől, de úgy egyezett meg önnel, hogy az unióban Ön azt az álláspontot képviseli, miszerint az árcsökkentés legfeljebb 32 százalékos lehet. Ehhez képest a Miniszterek Tanácsának ülésén a magyar célkitűzéstől igen messze álló döntés született, amely a magyar termelőket hátrányosan érinti.

– Miért nem állt ki a magyar érdekek mellett? Mi lehetett az oka annak, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban meghátrált? Hogyan lesz a cukorágazat nyertese a csatlakozásnak, hogyan nyújt ehhez segítséget a minisztérium? – kérdezte Lengyel Zoltán Gráf József földművelésügyi minisztertől.

Gráf válaszában elmondta, hogy az uniós tárgyalásokon nagy eredményeket értek el. Példaként említette, hogy a magyar répatermelőknek 39 helyett csak 36 százalékkal kell csökkenteniük áraikat.

Lengyel Zoltán nem fogadta el a választ és rámutatott, hogy a kormánynak valószínűleg azért kellett meghátrálnia, mert a magyar költségvetési hiány miatt zsarolható. A parlament elfogadta a miniszteri választ.

Módosítják a házszabályról szóló határozatot

Az Országgyűlés lefolytatta a Magyar Köztársaság Országgyűlésének házszabályáról szóló határozat módosításának általános vitáját. A javaslat a házszabály egyetlen bekezdésének módosítására terjed ki, amely keretében szabályozni kívánják az elektronikus információszabadságához való jogot, amely jogszabályt a közelmúltban fogadta el a parlament. A házszabály-módosítás értelmében az Országgyűlés honlapjára kell tenni valamennyi törvényjavaslatot, valamint az illetékes bizottságok hitelesített jegyzőkönyveit. A javaslat elfogadásáról kedden határoznak.

Az Országgyűlés emellett egyebek között lefolytatta a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló javaslat, a Polgári törvénykönyvről szóló törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat általános vitáját is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.