A földi atmoszféra állapotának romlásáért elsősorban az Egyesült Államokat hibáztatták a Montrealban ma megkezdődött 11. klímakonferencián. A mintegy 19 ország delegátusainak (hazánkat Persányi Miklós környezetevédelmi miniszter képviseli) részvételével folyó, háromnapos klímacsúcson a tisztább légkört szolgáló kiotói egyezmény végrehajtásának tapasztalatairól és a 2012-ben lejáró egyezmény hatályának meghosszabbításáról tárgyalnak.
Paul Martin, a rendezvénynek otthont adó Kanada miniszterelnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a klímaváltozás globális kihívás, ami globális választ igényel, de vannak országok, amelyek ezt nem akarják tudomásul venni. Országneveket nem említett a miniszterelnök, de egyértelmű, hogy elsősorban Kanada déli szomszédjának, a kiotói egyezményt bojkottáló Egyesült Államoknak címezte szavait – írta a BBC.
A globális felmelegedésért és a sarkvidéki jégtakaró gyors zsugorodásért a konferencián felszólaló Sheila Watt-Cloutier, az Eszkimók Sarkkörüli Konferenciájának (ICC) vezetője szerint is nagy felelősség terheli az Egyesült Államokat. A 155 ezer alaszkai, kanadai, grönlandi és oroszországi eszkimót tömörítő szervezet képviselője egyenesen azzal vádolta az USA-t, hogy lerombolja a sarkvidéki eszkimók életterét, s így megsérti legalapvetőbb emberi jogaikat – jelentette az AP.
Az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának növekedését az ENSZ 1992-ben elfogadott keretegyezménye alapján korlátozni kell. Ennek érdekében a fejlett államok vállalták, hogy 2000-re befagyasztják kibocsátásukat az 1990. évi szinten, az 1997. évi kiotói jegyzőkönyv szerint pedig ezek az államok mintegy 5 százalékal csökkentik a kibocsátásukat a 2008–2012 közötti időszakra. A jegyzőkönyv az idei év januárjában hatályba lépett, de Ausztrália és a világ legjelentősebb légkörszennyezője, az Egyesült Államok nem csatlakozott, s a jelek szerint még megfontolni sem hajlandó merev álláspontja felülvizsgálatát.
A konferencián azonban éles kritika érte Szaúd-Arábiát is – írta a BBC. Elliott Morley brit környezetvédelmi miniszter felháborítónak nevezte, hogy a szaúdiak azt igénylik: a fejlett ipari országok fizessenek kompenzációt az olajtermelő arab országoknak, amelyek jelentős bevételtől esnek el, ha a világ kevésbé szennyező üzemanyagok mellett teszi le a voksát.
Nem gyógyul az ózonréteg. Az ózonlyuk még sohasem volt olyan nagy az Antarktisz fölött, mint az idén, nagysága elérte a 26 millió négyzetkilométert – adta hírül a BBC. Amerikai és kanadai kutatók szerint a lyuk „beforrására” több mint egy évtizeddel később lehet csak számítani, mint korábban gondolták, az új időpont 2065 lehet. A tudósok elmondták: a Nap káros ultraibolya sugarait távol tartó ózonréteg molekulái folyamatosn képződnek és bomlanak le, a folyamat egyensúlyát azonban felborítják azok az ózonfaló vegyületek, amelyek elsősorban a frizsiderekből és a légkondícionálókból szabadulnak az atmoszférába. A légköri mérések azt mutatták, ezek mennyisége – néhány éven át tapasztalható csökkenés után – újra növekedésnek indult. Gondot okoz az is, hogy az ózonréteget sok olyan kemikália is károsítja, amelyik száz év alatt sem bomlik le.