Torkos Matild: Az érdekek egymásra találtak: a pártállami időkből ipari miniszterként is ismert Kapolyi gazdasági érdeke, hogy a baloldali kormány maradjon hatalmon, mint ahogy a Népszava szerkesztőségének is ez az érdeke, hiszen a szocialisták bukása után vajon miféle szakmai befektető látna fantáziát a Népszabadsággal azonos politikai irányvonalú pártlapban?
Bármilyen fejléccel jelenik is meg a lap, a megítélésén ez semmit sem változtat. Mert nem elég szociáldemokratának látszani, annak is kellene lenni. Ám a Népszava nem képviseli a klasszikus szociáldemokrata értékeket, csupán a milliárdos szocialisták egyik propagandaeszköze, és nem tekinthető a szó klasszikus értelmében újságnak sem. Cáfolhatatlan tény: a Népszavát a választások idején az MSZP politikai céljainak megfelelő tartalommal megtöltve egymillió példányban szokták kinyomtatni, és ingyen szokták bedobálni a postaládákba.
(Magyar Nemzet, 2005. december 22.)
Belső árulás
