A hazai pénzintézeti vezetők véleménye szerint a lakossági ügyfelekért folyó verseny hamarosan rákényszerít egy vagy több bankot, hogy jenhitelt dobjon piacra. Az viszont aligha véletlen, hogy mindeddig egyikük sem lépett erre az útra. Mint a HVB Banknál a Napi Gazdaságnak elmondták: miközben kétségtelen, hogy mind az euró, mind a svájci frank esetében jelentősek a kamatemelési várakozások, a változások várható mértéke túl kicsi ahhoz, hogy jelentősen változtatna a jelenlegi kamatréseken. A másik ok, ami visszariasztja a bankokat a jenhiteltől, az az – mondták el a CIB-nél –, hogy szemben az euróval és a frankkal, kontinensünkön igen szűkösek a jenforrások.
Ha pedig ezt a problémát le is küzdjük, ott van még az árfolyam-volatilitás: míg az elmúlt egy évben a svájci frank 12 százalékos sávban mozgott, addig a jen kilengése 23 százalékos volt, ami rendkívüli mértékben megnöveli az árfolyamkockázatot. Emellett nem csekély további veszélyt jelent, hogy bár valóban rendkívül vonzó a rendkívűl alacsony irányadó kamat, a piac igen bizalmatlan ezzel a „mesterséges” kamatszinttel szemben. Piaci elemzők szerint Japán gazdasági stabilitását megingathatja az, hogy idővel a szigetországban mindenképp el kell kezdeni a rendkívül gyenge minőségű, ám annál jelentősebb méretű hitelkinnlevőség konszolidálását.
Jelenleg a magyar háztartások hiteleinek 28 százaléka devizaalapú, és a kedvező törlesztőrészletek miatt ezeknek 80 százalékát a svájcifrank-alapú kölcsönök teszik ki. A decemberi 25 bázispontos emelést követően idén újabb kamatlépést várnak a svájci jegybanktól az elemzők. Egy kamatlépés pedig további emelkedést hozhat a svájcifrank-alapú hitelek törlesztőrészleteinél is.
(Napi Gazdaság, Világgazdaság)
Magyar Péter nekiment a Hír TV-nek + videó
