Az Egyesült Államok, Argentína és Kanada még 2003 májusában fordult panasszal a WTO-hoz amiatt, hogy az EU 1998-ban ideiglenes tilalmat vezetett be a génmódosított termékek (GMO) importjára. Érvelésük szerint az intézkedés inkább piacvédelmi, mintsem egészség- vagy környezetvédelmi szempontokat szolgált. A közösségi szintű moratórium 2004 májusában megszűnt, azonban a WTO-hoz forduló országok ezután is fenntartották panaszukat, mivel több tagállam továbbra is tilalmat vetett ki az importra.
Az WTO-döntés kihirdetése előtt az Európai Bizottság illetékesei nem számítottak arra, hogy a Világkereskedelmi Szervezet teljes mértékben elítéli az unió GMO-kra vonatkozó politikáját, azonban szerintük is elképzelhető, hogy a saját importtilalmat bevezető tagállamokat elmarasztalják, mivel gyakran nem tudják tudományos adatokkal igazolni a bojkottot – írja az EUobserver. A WTO mostani döntése előzetes, bizalmas állásfoglalásnak számít, a hivatalos verdiktet két hónap múlva fogadják el.
Az EU-ban – és így Magyarországon is – jelenleg tucatnyi génmódosított termény árusítása engedélyezett. Az egyik elsőként köztermesztésbe került genetikailag módosított növény, a Mon810-es molytűrő kukorica termesztésére vonatkozóan viszont ideiglenes tilalom van érvényben hazánkban. Magyarországra nagy valószínűséggel csak genetikailag módosított szója kerülhet be, mivel az ország körülbelül félmillió tonnányi szójaszükségletét Dél-Amerikából szerzi be, ahol annak jelentős hányada génkezelt – nyilatkozta a gm-vetőmagok előállításában világelső cég, az amerikai Monsanto hazai leányvállalata, a Monsanto Kereskedelmi Kft. termékengedélyezési vezetője, Czepó Mihály. A magyar piac második legfontosabb kukorica-vetőmag előállítójának munkatársa szerint más gm-növény behozatali mennyisége jelentéktelennek tekinthető. Például kukoricából azért nincs is erre szükség, mert hazánkban – más, behozatalra szoruló országokkal szemben – jelentős túltermelés van kukoricából – írja a Világgazdaság.
origo.hu
Magyar Pétert nagyon leszidhatták Weber úrék - fotó
