A több hónapja kialakult helyzethez hasonlóan az MSZP és a Fidesz továbbra is fej-fej mellett áll, támogatottságuk a felnőtt lakosságon és a pártot választókon belül teljesen megegyezik – derül ki a Századvég-Tárki legutóbbi, február első felében készített közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a felnőtt lakosság 28-28, míg a pártot választók 45-45 százaléka voksolna a szocialistákra, illetve a Fideszre is. Az ellenzéki párt a biztos szavazó pártválasztók körében vezet: a Fidesz 48, az MSZP 43 százalékon áll.
A felmérés szerint a két nagy párton kívül más párt nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Egyedül a pártválasztók, vagyis a pártot megnevezők, de részvételi szándékukat nem feltétlenül biztosra ígérők körében éri el az SZDSZ az 5 százalékos küszöböt.
A választásokon való részvételi szándék lényegében nem változott az előző hónaphoz képest: 2006 februárjában a felnőtt lakosság 56 százaléka ígérte biztosra a választásokon való részvételi szándékát, januárban pedig ez az arány 58 százalékos volt.
Szonda Ipsos: Fej fej mellett a két nagy párt
Valamelyest aktívabbak lettek a választópolgárok az elmúlt hetekben – idézi a Népszabadság a Szonda Ipsos eredményeit. Jelenleg 57 százalékukban erős a szándék, hogy megjelenjen az áprilisi szavazáson. Az aktivitást feltehetően növeli még az a beállítódás, miszerint demokráciában jog és kötelesség a választásokon való megjelenés (68 százalék vallja ezt a nézetet).
Az MSZP és a Fidesz 29 százaléknyi, nagyjából 2,3-2,3 millió szimpatizánssal vág neki az utolsó másfél hónapnak. Ebből a választói tömegből mind az MSZP, mind a Fidesz 1,5-1,5 millió támogatóra teljes bizonyossággal, további 600 ezerre nagy valószínűséggel számíthat. A további 200 ezer szimpatizánsra erős hatást kell gyakorolniuk, hogy tényleges voksoló legyen belőlük. A biztos pártválasztók körében 43-43 százalék a két nagy párt aránya.
Ugyancsak erős kampányt kell kifejteni az aktív bizonytalanokra (arányuk jelenleg öt százalék, nagyságuk 400 ezer fő) vagy a részvételükben nem biztos, de arra hajló bizonytalanokra (négy százalék, 300 ezer fő). A Szonda Ipsos felmérése szerint a hezitálók körében nincs kormányváltó hangulat, és inkább derűlátóak, mint kishitűek az ország és saját jövőjüket illetően. Ebből adódóan jelenleg kétharmad arányban találhatók meg körükben a kormánypártok felé hajlók aránya. Bizonytalankodásukat és orientációjuk gyors változását jól példázza, hogy a múlt hónapban még a másik politikai térfélt részesítették előnyben.
Az MSZP és a Fidesz táborában az aktivitás, az elkötelezettség, a miniszterelnök-jelöltek megítélése és a másik párttal szembeni érzés teljesen azonos szinten áll. Most már a győzelmi várakozások is kiegyenlítődtek: a szocialisták 78, a fiatal demokraták 76 százaléka biztos a választási sikerben.
Elmozdult a holtpontról az SZDSZ, árnyalattal többen lettek, és megnőtt az aktivitásuk. Jelenlegi részvételi hajlandóságuk már-már azonos a két nagy pártéval, az SZDSZ-esek 68 százaléka el akar menni szavazni. Az ötszázalékos eredmény most februárban 200 ezer biztos támogatót jelent.
Századvég-szimuláció: A Fidesz alakíthatna kormányt
A Fidesz alakíthat kormányt a választások után – ezt mutatták ki azok a szimulációs forgatókönyvek, amelyeket a Századvég készített a különböző intézetek januári közvélemény-kutatási adatai alapján. A négy forgatókönyvből három kétpárti parlamentet jósol, csak egy valószínűsíti, hogy az SZDSZ is mandátumot szerez.
Az első forgatókönyv a Fidesz mérsékelt, 2 százalékpontos országos összesített listás előnye mellett kialakuló kétpárti parlamentet feltételez. A Fidesz–KDNP választási szövetség ebben az esetben a legnagyobb valószínűséggel 20 mandátummal többet szerezne az MSZP-hez képest.
A második forgatókönyv jelentősebb, 6 százalékpontos Fidesz–KDNP szavazatelőnnyel számol. Ebben a forgatókönyvben sem sikerül az SZDSZ-nek átlépnie az ötszázalékos küszöböt, így a Fidesz által alakítandó jobbközép kormány már 40 mandátumos előnyre támaszkodhatna a kétpárti parlamentben.
A harmadik forgatókönyv hárompárti parlamentet feltételez olyan módon, hogy a két nagy párt közötti szavazatkülönbség az első forgatókönyvhöz hasonlóan 2 százalékpont, az SZDSZ pedig éppen eléri az országosan összesített 5 százalékos listás szavazatarányt.
A negyedik forgatókönyv azt vizsgálta, mi történne, ha a két nagy párt fej fej mellett végezne, és az SZDSZ-nek nem sikerülne bejutnia a parlamentbe. A szimuláció ebben az esetben arra világít rá, hogy a kis pártok kiesése az MSZP-t érintené kedvezőtlenebbül, ennek oka pedig az SZDSZ-re adott szavaztok „elveszetése„.
Medián: minden mért kategóriában vezet a Fidesz
A Medián legutóbbi felmérése szerint a két nagy párt közötti versenyben továbbra is a Fidesz vezet. A teljes népességre vetítve 3 százalékpont az előnye (34-31), a választani tudó ”biztos„ szavazók körében pedig 5 százalékponttal (43-38) előzi meg a szocialistákat.
origo.hu
Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?
