Az Országos Választási Bizottságnak a választások törvényes rendjének, valamint a pártatlan eljárás követelményeinek érvényesülését kell szolgálnia – jelentette ki Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság (OVB) új elnöke azután, hogy a parlament egyetlen szavazással, 326 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodással megválasztotta a testület tagjait. Az OVB később Szigetit választotta elnökké.
Szigeti azt is hozzátette: „Ha ezek az elvek sérülnének, akkor helyre kell állítanunk a választások törvényes rendjét”.
Hogy milyen törvényes rendet tart jónak, s hogy mennyire felel meg a pártatlanság követelményeinek az OVB-elnök, arról többek közt az Eszmélet című folyóiratban megjelent cikke tanúskodik, melyben azt vizsgálta meg, hogy mi érvényes ma a Kommunista Kiáltványból. Szigeti itt kijelenti: „A társadalmi egyenlőség értelmében vett igazságosságot az államszocialista rendszerek magasabb szinten biztosították, mint a népességet fő tendenciájában szakadatlanul polarizáló, a versengő magántulajdonra épülő kapitalista árugazdaságok”.
A választások törvényes rendjéért, a pártatlan eljárás körülményeiért, valamint „a köztársaság méltóságáért” hétfő óta egy olyan polgártársunk felel, akinek komplett jogászi-politológiai-ideológiai-aktivista életműve a kommunisztikus társadalmi berendezkedés védelméről szól – teszi hozzá a Szigeti munkásságát ismertető hirszerzo.hu.
Che Guevarától a többpártrendszerig – és vissza
Szigeti Péter a győri Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, tudományos igazgatója, 1989-ben a politikatudomány kandidátusa, 2002 óta az állam- és jogtudomány akadémiai doktora, a Magyar Politikatudományi Társaság és az MTA politikatudományi bizottságának tagja. Ami ennél is érdekesebb: tagja a fent idézett Eszmélet című újmarxista „társadalomkritikai és kulturális ismeretterjesztő” folyóirat szerkesztőbizottságának (elnök: Krausz Tamás, az MSZP Baloldali Tömörülés Platform alelnöke).
A jelenlegi OVB-elnök 2003. május 5-én, a budapesti Jászai Mari téren, az eltávolított Marx-Engels szobor helyén részt vett és előadást tartott a „Miért érdemes ma Marxot tanulmányozni?” című megmozduláson. Akkor volt Marx születésének 185. évfordulója.
A rendszerváltás idején a marxi osztályelmélet relevanciájáról értekezett (előadását lásd az „Önkormányzás vagy az elitek uralma” című, 1995-ös kötetben), később pedig az általa „XX. századi humanista forradalmárnak” nevezett Che Guevara iránt fejezte ki rokonszenvét: „a kubai-argentin gerilla-orvos üzenetében és életében van valami, aminek kemény magva ma is izzik, ami sokat mond a ma élő generációknak. (…) A kommunizmus, mint humanizmus pedig nem az osztályok fölött álló, absztrakt, keresztény vagy filantróp humanizmus, nem is a régi világ egyszerű tagadása, eltörlése, hanem megszüntetve-megőrzése, tehát pozitív meghaladása” – írta az Eszméletben.
Forrás: hirszerzo.hu
origo.hu
Újabb tó vizében találtak életveszélyes baktériumot
