Szokatlanul nagy számú, egyes információk szerint félezer fős delegáció élén érkezik hazánkba Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, elemzők szerint főleg az orosz-magyar üzleti kapcsolatok egyengetése céljából. Bár Kóka János gazdasági és közlekedés miniszter korábban kijelentette: nem tud arról, hogy Putyin magyarországi látogatásán megállapodást írnának alá a stratégiai gáztároló megépítésében való orosz részvételről, arról is beszélt, hogy hamarosan kiírják a beruházásra a pályázatot, és azon várhatóan indul majd a Gazprom orosz gázipari cég is.
A tárgyalásokon téma lehet, hogy a Gazprom komoly szerepet kapjon a magyar gáztározó kapacitás feltöltésében. Korábban Székely Árpád moszkvai nagykövet megerősítette Magyarország érdekeltségét abban, hogy hosszú távú szerződéseken alapuló szállításokból fedezze olaj- és gázszükségletét. A Molnak a Lukoillal és a Gazprommal van hosszú távú szállítási szerződése. Emellett a Russneft jelezte, hogy többéves olajszállítási szerződést szándékozik kötni a magyar céggel.
Az orosz államfő vízumkönnyítést javasol Magyarországnak – közölte az egyik orosz elnöki tanácsadó. Vlagyimir Putyin nagy valószínűséggel kifejezi Oroszország készségét a vízumrendszer egyszerűsítésére a keddi tárgyalásokon – nyilatkozta Szergej Prihogyko az ITAR-TASZSZ-nak. Magyarország elvileg szintén kész a könnyítésre, de nem hajlandó hivatalos (kétoldalú) megállapodásban rögzíteni kötelezettségeit. Ezt azért nem teheti meg, mert az Európai Bizottságnak adott tárgyalási felhatalmazást arra, hogy megállapodást kössön Oroszországgal az üzletemberek, tudósok és diákok beutazásainak megkönnyítéséről.
A magyar-orosz tárgyalásokat követően kilenc kétoldalú megállapodást írnak alá, köztük gazdasági egyezményeket is. A látogatás folyamán megállapodás jöhet létre a Magyar Villamos Művek és az orosz Egyesült Energiarendszer között. Az aláírásra váró kormányközi dokumentumok között szerepel a Baskírfölddel, valamint a szverdlovszki és a cseljabinszki területtel előkészített gazdasági együttműködési megállapodás, s vannak magyarországi orosz műszaki központok (így traktorszerviz-állomások) jogállását rendező (üzleti alapra helyező) megállapodás-tervezetek is. A látogatás során megállapodást írnak alá egy Miskolcon, tízmillió eurós közös projekt keretében felépülő nanotechnológiai innovációs központ létrehozásáról, valamint aláírják a két ország középtávú gazdasági együttműködését szabályozó keretegyezményt is.
Mihail Kaminyin orosz külügyi szóvivő a hét végén egy nyilatkozatában kifejtette, hogy Oroszország „a kölcsönös érdekek pragmatikus tekintetbe vételével” alakítja kapcsolatait Budapesttel. Kifejtette, hogy a jobboldali-konzervatív ellenzék vezetői is nyitottak a Moszkvával való „konstruktív együttműködésre”. Az orosz külügyi szóvivő emlékeztetett a kormányközi gazdasági együttműködési vegyesbizottság megújítására, és jelezte, hogy Putyin budapesti látogatása során memorandum aláírását tervezik a középtávú gazdasági együttműködés fő irányairól. Az együttműködési tervezetek között szerepel, hogy orosz vállalatok vennének részt a budapesti metró rekonstrukciójában, a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításában, illetve a záhonyi logisztikai csomópont kifejlesztésében. Fölmerült magyar cégek részvétele jelzáloghiteles oroszországi lakásépítéseken is.
Hírügynökségi jelentések szerint Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök felveti az orosz elnöknek, hogy a két ország működjön együtt a madárinfluenza elleni küzdelemben, pontosabban a magyar tudósok által kifejlesztett oltóanyag gyártásában és alkalmazásában. Oroszországban különtestületett hoztak létre a madárinfluenza elleni küzdelem irányítására. A Putyin elnök kezdeményezésére létrejött csoportot az orosz miniszterelnök egyik helyettese, Dimitrij Medvegyev vezeti.
Mégsem tárgyal Orbán Viktorral négyszemközt az orosz elnök
Putyin magyarországi programja kedd délután két órakor kezdődik: ekkor Sólyom László köztársasági elnök fogadja a Sándor-palotában. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 15.25-kor a Parlament főbejáratánál fogadja az orosz elnököt. Ezután kerül sor a magyar és az orosz delegáció bemutatására a Kupolacsarnokban, majd a magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin szűk körű megbeszélésére. Kedd este Sólyom László és Gyurcsány Ferenc díszvacsorát ad Vlagyimir Putyin orosz elnök tiszteletére a Szépművészeti Múzeumban.
Az orosz elnök szerdán a magyar közjogi méltóságokkal együtt részt vesz a sárospataki könyveket bemutató kiállítás megnyitóján a Nemzeti Múzeumban.
Putyin eredeti programjában szerepelt egy Orbán Viktorral tartandó négyszemközti megbeszélés is. A Magyar Nemzet információi szerint ezt a magyar kormányfő környezetének nyomására lemondták, ehelyett az orosz elnök a parlamenti pártok elnökeivel egyeztet. Részletek>>>
Az orosz elnök szerda délután utazik el.
Putyin elnök Prágába is ellátogat. „Magyarország és Csehország kulcsfogyasztói az orosz energiahordozóknak Közép-Európában, az orosz elnök pedig az orosz vállalatoknak a terjeszkedésben segít a KGST és a Varsó Szerződés egykori tagállamainak piacán„ – írta a Nyezaviszimaja című orosz lap.
Orosz elnök utoljára egyébként 1992. november 10-11-én járt hazánkban: Borisz Jelcin Budapesten tárgyalt Antall József kormányfővel, s fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök is. Jelcin ekkor mondta el történelmi jelentőségű beszédét a Parlamentben, megkövetve a magyar nemzetet az 1956. évi szovjet beavatkozásért.
Visszásságok
Politikai elemzők és újságírók egy része a diplomáciában szokatlannak minősítik, hogy magas rangú politikus választási kampány idején tegyen munkalátogatást.
Törvénytelen sarc?
Vegyes fogadtatásra találtak a sárospataki könyvek hazakerülésének körülményei is. A Vörös Hadsereg által hazánkból 1944-1945-ben elhurcolt javaknak szakértők szerint csak egy kis részét alkotó sárospataki könyvgyűjtemény visszaadásáért több mint 400 ezer dollár, azaz 88 millió forint közvetlen kártérítést fizet Magyarország. Ezzel szemben a nemzetközi jog szerint a kulturális értékek nem minősülhetnek hadizsákmánynak, és vissza kell őket adni eredeti tulajdonosuknak.
Az InfoRádió korábbi tudósítása szerint azonban minimálisan 1 millió 425 ezer dollárt, azaz több mint 300 millió forintot fizetett Magyarország az orosz félnek a restitúciós törvény értelmében. Önkéntes hozzájárulásként a magyar fél elvégeztette a kötetek digitalizálását is, ami körülbelül 25 ezer dollárba került. Ezenkívül a Mol Rt. a frissen létrehozott oroszországi alapítványa útján közel egymillió dollárt adományozott két múzeum helyreállításához. (A korábbi közlemények szerint a Mol 950 ezer dolláros pénzügyi támogatása „a magyar állam jóakaratú gesztusa”, annak semmi köze nem volt a sárospataki könyvekhez, igaz a múzeum-támogatásokat két nappal a sárospataki kollégiumi kötetek visszaadásának várt alsóházi jóváhagyása előtt jelentették be. Az adományból azt a két, egyaránt Ivan Kramszkoj XIX. századi realista festőről elnevezett múzeumot támogatották , amely a voronyezsi területen található, és a második világháború alatt kifosztották. A Don-kanyarnál lévő Osztrogozsszkot a második magyar hadsereg tartotta megszállva 1942 nyarától 1943 eleji megsemmisüléséig, ezzel magyarázták a mostani magyar támogatást.)
Kinek létszükséglet?
Míg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „Magyarország számára létszükséglet az Oroszországhoz fűződő kiegyensúlyozott, folytonosan fejlődő viszony”, orosz részről úgy tűnik: a látogatásnak nincs nagypolitikai jelentősége. Fölmerül viszont, hogy hazánkat afféle bezzegországként, a jó együttműködés iskolapéldájaként kívánja Moszkva példaként felmutatni a nyakaskodó balti államoknak és a szocialista földomlás után ismét nehezen kezelhető Lengyelországnak. Gyurcsány jó alanya lehet az efféle moszkvai törekvéseknek: a látogatás előtt a magyar kormányfő kifejtette, hogy „a történelmi kiengesztelődés időszaka lezárult, a magyar-orosz viszonyt nem jellemzik ideológiai viták”. Korábban Gyurcsány felszabadítóként emlegette a szovjet hadtörténeti irodalom által is Budapest ostromának nevezett világháborús szovjet hadműveletet.
Póti László, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének szakértője emlékeztetett: Meciar regnálása idején Szlovákia volt az orosz diplomácia bezzegországa. Póti szerint ennek az olvasatnak viszont ellentmond Putyin látogatásának késlekedése.
Csata az NGO-k ellen
Január elején Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, mely a lehető legszigorúbb pénzügyi ellenőrzést írja elő az NGO-k számára, az orosz alsóház pedig a napokban második olvasatban is elfogadta a nem kormányzati szervezetek ellenőrzésének szigorítását. A 450 tagú dumában 376 képviselő szavazta meg a törvényt, s csak tízen voksoltak ellene. Egy kitétel szerint a NGO-k nem folytathatnak olyan tevékenységet, amely sérti Oroszország alkotmányát, törvényeit, fenyegeti szuverenitását, területi sérthetetlenségét, nemzeti egységét, kulturális örökségét, valamint nemzeti érdekeit.
Korábban Nagy-Britannia aggodalmát fejezte ki a civil szervezetekkel kapcsolatos orosz magatartás miatt, és elutasította az NGO-kat kémszervezetekként emlegető orosz vádakat. Az AP felidézte, hogy előzőleg olyan dokumentummásolatokat közölt az orosz köztelevízió, melyek szerint Nagy-Britannia pénzt juttatott az Oroszországban működő NGO-knak.
Tüntetés Putyin ellen
Két helyszínen szervez tüntetést Putyin magyarországi látogatása ellen az Amnesty International. Az emberi jogi szervezet megmozdulásával arra akarja felhívni a magyar kormány figyelmét, hogy Oroszországban folyamatosan megsértik az emberi jogokat.
A szervezet vezetője állítja, Tony Blair ellen csak azért nem tüntettek, mert későn értesültek a brit kormányfő látogatásáról.
Fodor Márk elmondta: „elvárjuk mind a kormányfőtől, mind a köztársasági elnöktől, hogy szóvá tegye az oroszországi emberi jogi helyzetet. Az, hogy Tony Blair ellen miért nem tüntettünk, logisztikai oka van, az oroszországi látogatásról jóval hamarabb értesültünk, mint Blair látogatásáról. A brit kormány vétkes a terrorizmussal kapcsolatos intézkedésével, tehát ugyanúgy felszólítanánk a magyar kormányt, hogy ezeket tegye szóvá”.
Putyin csapata állítólag három repülőgéppel landol Ferihegyen, s az orosz elnök az index.hu szerint még páncélautóját, valamint 40 fős testőrségét is magával hozza. Látogatásának útvonalán már hétfő este óta igen jelentős korlátozásokra kell számítani a fővárosban. Hétfő este húsz órától életbe lépett a megállási, illetve várakozási tilalom a budai Várban, a Kossuth tér és a Hősök tere környékén, valamint az Üllői úton, a Kiskörúton és az Andrássy úton is a táblákkal jelzett területeken. A rendőrség elszállítja a tilalom ellenére ott lévő gépkocsikat. Jelentős korlátozásra kell számítani a Ferihegyi gyorsforgalmi úton. A rendőrség kiemelt, kettes fokozatú biztonsági intézkedéseket léptet életbe az államfő budapesti látogatásának idejére.
Forrás: Info Rádió, Magyar Rádió, teletext.hu, hirado.hu, index.hu, hirtv.hu, mno
