Keresztes Lajos : A nyugati sajtó, ha egyelőre óvatosan és láthatóan kelletlenül is, de egyre határozottabban megválik az egyoldalú, kritikátlan balliberális kormánybarátságtól, és jóval árnyaltabban kezdi bemutatni a magyarországi viszonyokat. Az elmúlt hónapokban szinte nyomtalanul eltűnt a kormánypárti sajtóból a nyugati Gyurcsány-dicséretek visszaidézése.
E változásnak csak az egyik, ám jól érzékelhető jele volt például a Szabó-ügy tálalása a német nyelvterület sajtójában, ahol szinte egyöntetűen az alapos rendszerváltás elmaradását tették szóvá. S olyan mondatokat is leírtak, hogy „még mindig a félelem légköre uralkodik a filmes szakmában, de ez jellemzi az egész országot is” (Die Welt, február 4.). De ugyanebbe a sorba állítható, hogy a február elején megtartott MIÉP-gyűlést követően elmaradtak az 1998-ban vagy 2002-ben szinte a mindennapok részévé vált rituális aggodalmak: vajon Csurka István formációja 100 vagy 110 százalékkal kerül-e a Parlamentbe. Gyurcsány Ferenc és az általa vezetett kormány kegyelmi időszaka nagyjából 2005 tavaszáig tartott a külföldi sajtóban. Addig számos, tiszteletköröket sem nélkülöző, „érted aggódunk” hangvételű interjú jelent meg a miniszterelnökkel, s benne ünnepelték a megrendült szociálliberális koalíció megmentőjét, aki kommunikációs képességeiben végre méltó ellenfele lehet Orbán Viktornak. Másrészt – miként elődje esetében is – ekkor még nagylelkűen elhallgatták az apróbb-nagyobb bakikat, mint például a szaúdi labdarúgók leterroristázását, vagy éppen a Zuschlag-ügyet. Csak a történteket követő elemzéseikben szóltak Medgyessy Péter megbuktatásának okairól. A nyugati sajtót végigkövetve a kormányfőváltás derült égből érkező villámcsapásként következett be, melynek szinte semmilyen előjele sem volt.
(Magyar Nemzet, 2006. február 17.)

Szörnyű baleset: több darabra szakadt szét a BMW X5-ös