Könyv nélkül él a romániaiak egytizede

A romániaiak mindössze öt százalékának van ötszáznál több könyve – 12 százaléknak egyetlen könyve sincs – derül ki egy kultúrafogyasztási felmérésből. A kutatás rámutat: a városiak és vidékiek ízlésében nincs sok különbség, bár utóbbiak nehezebben férnek hozzá a kulturális termékekhez. A televíziós műsor a legnépszerűbb kultúrcikk Romániában.

A romániaiak 74 százaléka soha nem jár moziba, csupán 5 százaléknak van ötszáznál több könyve, 37 százaléka pedig egyetlen külföldi írót sem ismer – derül ki a CURS közvélemény-kutató és a Kulturális Tanulmányi és Kutatóközpont tavaly november-decemberben készült közös kultúrafogyasztási felméréséből. A kutatás során nem csupán a magaskultúrát, hanem a tágabb értelemben vett kulturális közeget, intézményrendszert vizsgálták; a felmérés 1636, 15 éven felüli személy megkérdezésével, reprezentatív minta alapján történt.

A kutatási eredmények szerint a lakosok nagy többsége soha nem jár koncertre (57,14 százalék), kiállításra és múzeumba (61,3 százalék), moziba (74,27 százalék), színházba (76,46 százalék) és operába (87,97). A népesség mintegy harminc százaléka az elmúlt egy évben egyszer sem volt múzeumban vagy történelmi emlékhelyen, és a megkérdezettek mintegy 35 százaléka csupán a családi költségvetés 0-5 százalékát fordította egy hónap alatt kulturális termékekre. A megkérdezettek 12 százalékának egyetlen könyve sincs otthon, a folyóiratokat, újságokat és tankönyveket leszámítva. 19 százaléknak 101-500, 23 százaléknak 51-100, 20 százaléknak 21-50 darab könyve van, és csupán öt százalék rendelkezik félezer kötetnél többel.

A szociológusok megpróbálták leellenőrizni, igaz-e a közvélekedés, miszerint óriási eltérés tapasztalható a városi és vidéki lakosság kultúrafogyasztási szokásai között a városiak javára. Kiderült, a tévénézés terén csupán ötszázalékos a különbség a városi és falusi lakosok között (előbbiek 87, utóbbiak 82 százaléka naponta több mint egy órát tévézik). A városiak 60 százaléka naponta minimum egy órát hallgat rádiót, a falusiaknál az arány 51 százalék. A diszkóba járás terén még kisebb az eltérés: a városiak 3,7, míg a vidékiek 3,2 százaléka hetente ellátogat a szórakozóhelyre. A falusiak nagy többsége igényli vagy hasznosnak tartja, hogy településén legyen művelődési otthon (74 százalék), könyvtár (61 százalék), illetve könyvesbolt (63 százalék). Ez nagyrészt megegyezik a városiak igényeivel. Különbség akkor tapasztalható, amikor múzeumról, színházról, kiállításokról, operáról van szó: a városiakhoz képest a vidékieknek csak mintegy a fele igényli, hogy lakóhelyén megtalálhatóak legyenek ezen intézmények.

A vidékiek és városiak kulturális termékfogyasztása között a legnagyobb különbség a rendszeres (napi) internetezés, olvasás és számítógépes játékok használata terén tapasztalható. A kutatók a jelenséget a hozzáférési lehetőség korlátozottságával vagy teljes hiányával magyarázzák. A megkérdezett városiak 18 százaléka internetezik, illetve 15 százalékuk játszik számítógépes játékokat naponta, míg a falusiaknak csupán 4-4 százaléka tölt el ily módon egy órát. Ugyanakkor a városiak mintegy 60, a falusiaknak pedig 90 százaléka soha életében nem használt még számítógépet.

A romániai régiók lakói közötti különbségek úgy is megragadhatók, hogy Erdélyben a népművészeti és színházi előadások, Munténiában a filmek, míg Moldvában az önképzőkörök és a diszkók a legnépszerűbbek. Érdekes adalék, hogy a romániaiak jó része – 47 százaléka – rendszeresen jár különböző népünnepélyekre – városünnepre, szüreti bálra, sörfesztiválra. A legkedveltebb kézműves termékek a bizsuk és ékszerek, ezeket szorosan követik a vallási ikonok.

A felmérés konklúziói a következők lehetnek: a romániai fogyasztók körében az audiovizuális termékek, főképp a televíziós műsorok dominálnak; a lakosság azt fogyasztja, amihez hozzáférése van, és nem az igény határozza meg a kínálatot; azok, akik rendszeresen olvasnak, előnyben részesítik a szakterületüknek megfelelő irodalmat; a mozgóképkultúra tekintetében legkedveltebbek az akciófilmek és a vígjátékok; a fogyasztók elenyésző százaléka szerzi be törvényes úton a filmeket, illetve az általa hallgatott zenét; a legnépszerűbb a népzene; bár ízlés tekintetében elenyésző a különbség, a vidéki lakosoknak kevesebb hozzáférési lehetőségük van a kulturális termékekhez, mint a városiaknak.

(Transidex.ro)