A parlamentben közös szocialista és fideszes előterjesztésű választójogi törvénymódosítást is megtárgyaltak ma a nemzeti kisebbségek helyi képviselete érdekében.
A javaslat lényege, hogy a települések önkormányzataiba bekerülhessenek a nemzeti kisebbségek képviselői ott, ahol ténylegesen élnek nemzetiségi polgárok. Az ilyen jelöltekre minden választó szavazhat, és nem kell feltétlenül az adott kisebbség tagjának lenniük – ez megkülönbözteti őket a kisebbségi önkormányzatok jelöltjeitől, akik az idén először alkalmazandó új szabály szerint csak az adott nemzetiségből kerülhetnek ki, és csak azok szavazhatnak róluk, akik a kisebbség tagjának vallják magukat. A városi, községi, kerületi testületben a kisebbségi képviselő feleannyi szavazattal is mandátumhoz juthat, mint amennyi az egyéni képviselőknek átlagosan szükséges ehhez.
A mostani törvénymódosításra egy korábbi alkotmánybírósági döntés miatt van szükség. Két szocialista államtitkár és két Fidesz-képviselő, köztük egy-egy roma politikus közösen nyújtotta be a javaslatot, ám ennek ellenére van olyan fideszes törvényhozó, Hargitai János, aki alkotmányellenesnek tartja, hogy az ilyen helyi képviselők nem csak az adott nemzetiség tagjai lehetnének. Szerinte ezzel még nagyobb visszaélésekre nyílna lehetőség, mint amilyeneket a kisebbségi önkormányzatok reformja kiküszöböl. Mások attól tartanak, hogy egyes városokban sokféle kisebbség juttatna be saját képviselőt így a testületbe, és ez felborítaná a választók akaratából kialakult arányokat.
Válaszul mindkét oldalról elhangzott: ez az, amiben a két nagy pártnak sikerült megegyeznie, tehát a jogi aggályok ellenére ezt javasolják elfogadni változtatás nélkül.
A szavazást a választások előtti utolsó plenáris ülésen, jövő hétfőn tartják.
Napirend előtt: Postabank, családtámogatás, otthonteremtés
A Postabank konszolidációjáról, a családtámogatási rendszerről, valamint az otthonteremtés támogatásáról esett szó napirend előtt.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint a Postabank konszolidációja idején portfóliótisztítás címén 154 milliárd forintot vettek ki, ezt követően 152 milliárd forint közpénzt tett az állam a Postabankba, s hogy azt mire fordították, azóta sem lehet tudni. A képviselő kifogásolta, hogy a témában alakult vizsgálóbizottság nem fért hozzá egyes iratokhoz azok titkossága miatt, ugyanakkor a Kehi jelentése a Stop.hu internetes portálon megjelent. Javasolta, hogy a Postabank konszolidációjával kapcsolatos összes irat legyen nyilvános.
Veres János pénzügyminiszter válaszában elmondta: a Kehi kezdeményezett egyeztetést a Pénzügyminisztériummal, de a megküldött jelentést vissza kellett küldeni a Kehinek, ezért a Pénzügyminisztériumnál nem található belőle példány, így nem tudni, mennyiben tér az el a honlapon megjelentektől. Hozzátette: az állami szerveknek indokolt lenne megvizsgálniuk a nyilvánosságra hozott jelentésben szereplő tranzakciókat.
Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) kifejtette: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az adókedvezmény és a családi pótlék összevonásával igazságosabbá vált a családtámogatási rendszer. A családok 93 százaléka járt jobban, s az állam további juttatásokat vezetett be a legrászorultabbak számára.
Korózs Lajos szociális államtitkár elmondta: a rendszer átalakítása 1,5 millió gyermek helyzetén segít. Mint mondta, az új rendszer azért jobb, mert oda juttat többet, ahol arra nagyobb szükség van.
Mádi László (Fidesz) szerint Magyarországon ma drágábban lehet lakáshoz jutni, mint 2003-ban. Hozzátette, hogy 70 százalékkal csökkent a támogatott lakáshitelek száma két és fél év alatt. Hangsúlyozta: a devizahitelek száma szaporodott meg, „amelynek a kockázatait az egyszerű családok számára nem lehet eléggé hangsúlyozni”. Kiemelte azt is, hogy a kormány által megígért huszonötezer állami bérlakás helyett ennek tizede sem valósult meg.
Kolber István tárca nélküli miniszter válaszában azzal érvelt, hogy a polgári kormány otthonteremtési rendszerét meg kellett változtatni, mert igazságtalan volt. Kiemelte, hogy a kormány Fészekrakó programjának keretében 22 ezer család jutott lakáshoz, 2005-ben pedig 90 ezer panellakás felújítását indította el a kormány.
A parlament honlapján közzétett napirend szerint kilenc pontot tárgyal ma az Országgyűlés, ezek zöme részletes vita, hogy a jövő hétfőn, a választások előtti utolsó ülésnapon szavazni lehessen számos törvényjavaslatról.
A mai ülésen szerepel többek között a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, valamint az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatok vitája, de részletes vitát terveznek a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló törvény módosításával kapcsolatban is. Várhatóan tárgyalja az Országgyűlés a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló törvényjavaslatot is.
(parlament.hu, radio.hu, hirado.hu, Magyar Rádió)
origo.hu
Újabb tó vizében találtak életveszélyes baktériumot
