Legfelsőbb bírósági határozat a 13. havi bérről

A Legfelsőbb Bíróság kimondta: a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókat, a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat, az igazságügyi alkalmazottakat, az ügyészségi szolgálati viszonyban állókat, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait, illetve a honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáit 2004-re is megillette az egyhavi különjuttatás.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi határozatot hozott a közszférában dolgozók 2004. évi 13. havi fizetéséről. Surányi Tímea közleménye szerint a jogegységi határozatban az LB kimondta, hogy a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókat, a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat, az igazságügyi alkalmazottakat, az ügyészségi szolgálati viszonyban állókat, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáit 2004-re is megillette az egyhavi különjuttatás, amelynek kifizetéséről 2005. január 17-én kellett intézkedni.

Az LB határozatában hangsúlyozza: ha a munkáltató ekkor egyhavi különjuttatást fizetett, ezzel a 2004. évi járandóság megfizetését teljesítette, a tárgyévet követő januári kifizetési szabályoknak megfelelően. Ilyen esetben a munkavállaló a 2004. évre vonatkozó igényt – függetlenül a munkáltató jogszabály-értelmezésétől, a kifizetés jogcímének megjelölésétől – alappal nem támaszthat. A közlemény szerint a döntés vélhetően elsősorban azokat érinti, akiknek jogviszonya 2004. december 31-ével megszűnt.

A tavaly november 7-én megszavazott 2004. évi zárszámadási törvénybe az Országgyűlés költségvetési bizottságának javaslatára került be a 13. havi bér új szabályozása, részben az Alkotmánybíróság (AB) szeptember 12-i döntése nyomán. Az AB részben megsemmisítette a közszféra egyes illetménytörvényeinek ama rendelkezéseit, amelyek az egyhavi különjuttatásra (13. havi illetményre) való jogosultság feltételeit határozták meg. Az AB határozata szerint önkényes, ezért alkotmányellenes az a megkülönböztetés, amely a foglalkoztatottakat a fennálló jogviszonyuk alapján megillető juttatást ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogviszony meghatározott napon – január 1-jén – fennáll-e.

Az AB kimondta: a törvényhozó nem alkotta meg a megfelelő átmeneti szabályokat a 13. havi fizetés „0.„ havi fizetéssé való átalakításakor, és ennek következtében az új szabályozás 2004-ben hátrányosan érintette azokat, akiknek jogviszonya év közben szűnt meg. Korábban több munkavállalói és érdek-képviseleti szervezet, valamint egy magánszemély kérte alkotmánybírósági beadványában annak megállapítását, hogy az addig 13. haviként adott juttatás rendszerének módosítása a nyugdíjba vonulókat érdemtelenül hátrányos helyzetbe hozza, a 2004 második felében felmentett közalkalmazottakat pedig jogtalanul zárja ki e körből.

(FigyelőNet)