Bár a parlament mindkét oldala szerint szükség van lobbitörvényre, végül csak a kormánypártok fogadják majd el jövő hétfőn az erről szóló törvényt. Az MSZP és a Fidesz közötti koncepcionális vitát nem sikerült nyugvópontra helyezni a parlamenti vitában: az ellenzéki párt ellenezte, hogy az összes közhatalmi döntésre vonatkozik a szabályozás, hiszen csak a törvény- és rendeletalkotásra szűkítették volna annak hatályát. A módosító indítványokról való hétfő éjszakai szavazáson azonban fideszes indítványt nem fogadtak el.
Vass László, az Első Magyar Lobbiszövetség elnöke nem ért egyet azokkal az aggodalmakkal, amelyek szerint a jogszabály elfogadása után a hatósági ügyekben is lehet majd lobbizni, teret engedvén esetleg a korrupciónak. Meglátása szerint a hatósági eljárások menete szabályozott, így ott nincs mód lobbizásra. Ugyanakkor lényeges, egyedi – például fejlesztéspolitikai koncepcióval összefüggő – döntésekben szükség lehet a különböző érdekek érvényesítésére.
A még októberben benyújtott előterjesztés tartalma nem változott lényegesen, újdonsága inkább az, hogy még meg is születhet. A kormányoldal a télen „pihentette” az előterjesztést, most azonban mégis elfogadtatni igyekszik, várhatóan a koalíción belül megegyezve. A kapkodásban elfelejtették rögzíteni az új hatálybalépést, így erre hétfőn, a zárószavazáskor kerül sor. E szerint szeptember elsejétől hivatalosan is lehet Magyarországon lobbizni. Közel fél év szükséges a felkészülésre, ki kell alakítani a technikai hátteret, például igazolványt készítenek majd a bejegyezett lobbistáknak.
A leendő törvény értelmében a lobbizás a közhatalmi döntések befolyásolására irányuló, megbízás alapján, ellenérték fejében, vagyis üzletszerűen folytatott tevékenység. A lobbista kezdeményezheti a közhatalmi döntéshozó szervnél, hogy az Országgyűlés kijelölt bizottsága, a kormány, az illetékes miniszter, az önkormányzati képviselő-testület előtt kifejthesse álláspontját abban az ügyben, amelyért tevékenykedik. Érdekkijáró feladata során nem használhat fel semmilyen, a megbízótól kapott bizalmas vagy egyéb bennfentes információt megbízója hátrányára. Ha megszegi a törvényt, például meg nem engedett eszközökkel próbálja befolyásolni a döntéshozót, úgy törölhetik a regisztrációból. Nem lobbizhat többek között az országgyűlési képviselő, a polgármester, a párt és annak tisztségviselője, az állami gazdálkodó szerv és a közalapítvány sem – olvasható a Világgazdaságban.

Pusztító vihar közeledik, már ma este lecsaphat