Román kisebbségi törvény, magyar mintára?
Markó Béla RMDSZ-elnök tegnap bejelentette: a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) jövő hétig összehangolja álláspontját és kidolgozza észrevételeit a kisebbségi törvénytervezetről. – Tudomásom szerint a liberális kollégáknak nincsenek módosítási javaslatai és fenntartásai a kormányban elfogadott tervezettel kapcsolatban. A DP kifogásolt bizonyos intézményeket, különösen a kulturális autonómiát – mondta Markó, hozzátéve: az RMDSZ hajlandó a Magyarországon érvényben levő hasonló törvényből átvenni és a kisebbségi törvény részévé tenni a kulturális autonómiáról szóló cikkelyeket. – A magyarországi román kisebségeknek országos és helyi tanácsai is vannak. A magyarországi kisebbségi önkormányzatok működési szabályzata szerint beleegyezésük nélkül a megyei és helyi tanácsok nem dönthetnek az iskolák működéséről, más vezetőségek kinevezéséről, vagy az anyanyelv használatáról – mondta az RMDSZ elnöke.
(Erdély.ma)
Románia: a falusiak háromnegyede szívesen EU-tag lenne
A romániai falusi háztartások 68 százalékában nincs hálózati ivóvíz, 84 százalékában nincs csatorna, 85 százalékában az illemhely a kert végében található, és a lakózházak alig 9 százalékában van földgáz. A lakosság egynegyedét nem érdekli Európa, mindazonáltal a falvak lakóinak 72 százaléka szívesen csatlakozna az EU-hoz – derül ki a Nyílt Társadalomért Alapítvány megbízásából végzett kutatás adataiból. A falvak lakóinak kétharmada a csatlakozást követően az életminőség javulására számít, ám úgy vélik, kevés információval rendelkeznek az EU-ról, és többségük az unióval kapcsolatos egyszerű kérdésekre sem tud válaszolni.
A megkérdezettek 74 százaléka kedvezőnek tartaná, ha Romániát egyetlen erőskezű egyéniség vezetné, amely nem töltené idejét a parlamenttel és a választásokkal. 56 százalék nem szavazna olyan jelöltre, aki nem istenhívő. A falusi lakosság 60 százaléka csak kevéssé bízik a más vallásúakban, 51 százalék törvényben tiltaná és büntetné a homoszexualitást. 66 százalék úgy véli, a férfiak általában jobb üzletvezetők a nőknél. 40 százalékuk szerint pedig romákat kényszeríteni kellene, hogy a társadalom többi részétől elkülönítve éljen, ugyanis képtelenek integrálódni.
(Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap)
Orvoskrízis Szlovákiában
Szlovákiában pár évtizeden belül komoly hiánnyal kell számolni, ha rövid időn belül nem indul meg a körzeti orvosok képzésének átalakítása – állítja Pásztor László, a szlovákiai Magánorvosok Társulásának elnöke. – Jelenleg mintegy 2200 körzeti orvos dolgozik Szlovákiában, sokan a nyugdíjkorhatárhoz közel, vagy már túl azon, ha a helyzet nem változik, fennáll a veszélye annak, hogy húsz éven belül egyszerűen kihalunk – mutatott rá a szakember, aki elmondta azt is: évente alig 2-3 új orvos választja ezt a szakmát. Eduard Kovác, a Szlovák Orvosi Kamara titkára szerint már néhány éven belül komoly problémákra számíthatnak az elöregedés miatt. Szerinte az egészségügyi minisztériumnak kellene kezdeményeznie a képzés megoldását, törvényben szabályozva azt. Rudolf Zajac tárcavezető azonban úgy látja: a törvényeken nem kell módosítani, hanem a szakmai szervezeteknek kellene lépniük. A képzés átalakításán egyébként már dolgozik a Magánorvosok Társulása, az orvostudományi karokkal, a szlovák egészségügyi egyetemmel és a szaktárcával együttműködve.Pásztor László egyébként rámutatott: az orvostanhallgatók számára nem vonzó a háziorvosi pálya, mivel a szakvizsgához hároméves képzést kell elvégezniük, melynek során ma még gyakorlatilag nem kapnak fizetést. Gondot jelent az is, hogy a nyugdíjas orvosoknak nem tudják eladni a praxisukat, mivel a kezdő orvosoknak általában nincs pénzük ennek megvásárlására. A társulás azt szeretné elérni, hogy a bankok nyújtsanak kedvezményes kölcsönt e célból a kezdő orvosoknak. Egy 70 ezer koronás havi forgalmat bonyolító orvos egyébként mintety 700 ezer koronáért adhatja el a praxisát.
(Új Szó)
A nemzeti tanácsok támogatják a Vajdaság autonómiáját
A horvát, a magyar, a szlovák, a ruszin és az ukrán nemzeti tanács elnökei tegnap támogatták az Európai Régiók Közgyűlésének nyilatkozatát a hatékony szerbiai regionális demokrácia kialakításának szükségéről. A nyilatkozat egyik kitétele szerint a tartomány képviselőinek részt kell venniük az új szerbiai alkotmány elkészítésében. A tanácsok maradéktalanul elfogadják a Tartományi Végrehajtó Tanács platformját a Vajdaság helyzetéről az új szerbiai alkotmányban. Támogatják azt is, hogy a Vajdaság kapjon területén törvényhozási, igazságszolgáltatási és végrehajtó hatalmat.
(Beta/Vajdaság.ma)
origo.hu
Kiderült, hogyan szivároghatott ki a Tisza-lista: egyszerűen elbaltázták
