A jövőben az eddiginél is jobban megérezhetik a csőd hatását a bajba jutott gazdálkodó szervezetek magas díjazású vezetői – írja a Világgazdaság. A módosult, júliusban hatályba lépő csődtörvény ugyanis a hitelezők kielégítési sorrendjében hátrébb sorolta igényeiket, illetve hozzátartozójuk, élettársuk, továbbá a többségi befolyással bíró tag vagy annak követelését, akinek jogosultsága ingyenes szerződésen alapul.
A Fővárosi Bíróság előtt folyó felszámolási ügyekben gyakran tapasztalják, hogy a cégek évek óta tartó likviditási gondjaik ellenére igen jelentős összegeket fizetnek ki tiszteletdíjként, illetve munkabérként vezetőiknek. A hátrasorolás nem feltétlenül azt fejezi ki, hogy igényeik valótlanok vagy rosszhiszeműek, ám az esetleges felelőtlen üzleti döntésektől visszatarthatja őket – mondta Kiss Gábor, az igazságszolgáltató fórum gazdasági kollégiumának vezetője. Mindenesetre a szigorú és hasznos vagyonvédelmi szabállyal több lehetőség nyílik arra, hogy a szállítók, az állam, illetve más hitelezők előbb jussanak pénzhez, mint a tönkrement cég vezetői.
A hitelezői vagyon védelmében született új jogintézmény némelyike bírói szemmel kifejezetten aggályosnak tűnik, mivel adott esetben nehéz bizonyítani a tulajdonosi kör, illetve a vezetők felelősségét. Kiss Gábor utalt arra: még a mostani felelősségi rendelkezések alapján sem igen indult per, mindössze egy ilyen folyik a Fővárosi Bíróság előtt. A felszámolás alatt a hitelező vagy a felszámoló kérheti annak megállapítását, hogy az a vezető, aki a felszámolást megelőző három évben nem a hitelezők érdekeinek elsődlegességére figyelemmel látta el feladatát, felel a cég vagyonában bekövetkezett értékcsökkenésért. Vagyis a hitelezőnek, illetve a felszámolónak kellene meghatároznia, hogy mennyi volt korábban a cégvagyon, és ahhoz képest mennyire zsugorodott össze – fejtette ki a kollégiumvezető.
(vg.hu)
origo.hu
Magyar Péter újabb agrárszakembere állt ki Ukrajna uniós csatlakozása mellett
