Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin A francia titkosszolgálat beszervezte az iraki minisztert címmel folytatja az egykori külügyér, Nadzsi Szabri múltjával kapcsolatos találgatásokat. Újabb lapbeszámolók szerint Szabrit nem a CIA, hanem a francia titkosszolgálat pénzelte. A francia titkosszolgálat fizetett Szabri szolgálataiért, és forrását később a CIA rendelkezésére bocsátotta volna, tudósít a Washington Post. Az amerikaiak külföldi hírszerzése azonban nem fizetett közvetlenül Szabrinak. Hogy ő mit kívánt ellenszolgáltatásként az amerikaiaktól, az sohasem tisztázták, írja a lap korábbi CIA munkatársak információira hivatkozva. Az NBC News már hétfőn tudósított arról, hogy Szabri fél évvel az iraki háború előtt információkkal látta el a CIA-t országa fegyverarzenáljáról. A miniszter az ENSZ közgyűlés általános vitája ideje alatt New Yorkban, 2002 szeptemberében rövid ideig a CIA szolgálatában állt. Szabri az információkat egy New York-i hotelszobában átadta egy közvetítőnek, aki a francia titkosszolgálatnak dolgozott. Szabri arról tájékoztatta a CIA-t, hogy Szaddám Husszeinnek nincs említésre méltó vegyifegyver-programja, és az atombomba elkészítéséhez is még igen sok időre van szüksége.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap egyik kiadója, Günther Nonnenmacher Miért blokkolt Franciaország című cikkében foglalkozik a köztársasági eszme szülőhazájának sikertörténetével. A francia „oktatási offenzíva” többek között a színvonal csökkenéséhez és a diploma elértéktelenedéséhez, valamint a fiatalok körében közel 23 százalékos munkanélküliséghez vezetett. Így ma a francia normál egyetemek munkanélkülieket termelő üzemeknek számítanak. A mostani tüntetések egyvalamit megmutatnak: Franciaországban minden más európai országnál kifejlettebb a már megszerzett jogok megőrzésének szándéka – ami különösen a közszférában rendkívül erős. A jóléti állam francia modellje – 35 órás munkahéttel, korai nyugdíjazással – olyan történelmi vívmánynak számít, ahonnan egyetlen lépést sem szabad hátrálni. Ebben a küzdelemben érvényesül egy francia specialitás is: a Franciaországban a népszuverenitás kvázi abszolutista felfogása, mely Rousseau-val szólva, „elvitathatatlanul” a népé. A népakarat, mely nemcsak a választásokban nyilatkozik meg, hanem minden politikai cselekvés értelmét is adja; a kormány legfeljebb egy olyan bizottságnak tekinthető, mely a népakaratot megvalósítja. E tézis értelmében, de ezt mutatja az V. köztársaság gyakorlata is – a jelenséget az alkotmányjogászok csak kasztrált parlamentarizmusként emlegetik – az utca szavazata testesíti meg a francia forradalom óta az igazi legitimációt, ami legalább olyan erős, mint a választott testületeké. Ez a felfogás megerősíti a lázongásokra való hajlandóságot és támogatja azok eltűrését, ami igen gyakran szinte megbénítja a hivatalos politikát.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Nornert Jessen Elolvadóban Izraelben a Kadima előnye című tel-avivi tudósításában foglalkozik minden idők „legunalmasabb” választási kampányával. Néhány nappal a parlamenti választások előtt ismertetett közvélemény-kutatások szerint a Kadima előnye csökkent. Jelenleg a párt támogatottsága 38 mandátumról 36-ra csökkent. Ha a döntően Saron emlékezetére építő párt további mandátumot veszít a kedden megrendezett választáson, akkor nehézségekbe ütközhet a koalíciós kabinet megalakítása. Először 40 mandátum körül tanyázott a Kadima, majd egy lassú, de megállíthatatlan lecsúszás vette kezdetét. Ennek ellenére a hivatalban lévő miniszterelnök Ehud Olmert már ünnepli győzelmét: A kérdés csak az: Milyen magas lesz a győzelem? Olmert nem sejtette, hogy milyen fontos lehet ez a kérdés, választási kampányában ugyanis szerepeltette a Jordán nyugati partján álló, védhetetlen zsidó telepek egy részének feladását, ami a jobboldali pártokat tovább távolította Olmerttől, aki a fal izraeli oldalán nagyobb telepeket kíván felhúzni. Ezzel véglegesen bebetonozná a leendő izraeli-palesztin határokat. A Kadima mögött 21 mandátummal a Munkáspárt áll, míg a jobboldali konzervatív Likudnak 14 képviselői hellyel kell beérnie. A kisebb pártok a létükért küzdenek, s eközben minden eddiginél több választó tervezi, hogy távol marad a voksolástól. A megosztott liberálisoknak, az új zöldeknek, valamint a hasis fogyasztásának legalizálásáért küzdő pártnak aligha van esélye a Knesszetbe jutásra.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
