Újabb 13 embernek kellett elhagynia az otthonát a belvíz miatt. A Csongrád megyei Kövegyről 2, a Borsod megyei Megyaszóról 4, a Békés megyei Mezőhegyesől 2, Vésztőről 4, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértóról 1 érintettet kellett kitelepíteni, mert a belvíz megrongálta otthonukat – mondta el a Független Hírügynökségnek Dobson Tibor, a katasztrófavédelem szóvivője.
Négyen ugyanakkor visszaköltözhettek Debrecen melletti tanyájukra csütörtökön, így az elmúlt hetekben 39 település 58 lakóházából 208 embernek kellett elhagynia az otthonát. Az országban 170 településen van valamilyen belvízvédelmi készültség, ebből 4 helyen a legmagasabb, harmadfokú.
A belvízzel elöntött területek nagysága a vízügy tájékoztatása szerint, továbbra is 242 ezer hektárt áll víz alatt.
A 11 vízügyi igazgatóság területén, 72 szakaszon van érvényben belvízvédelmi készültség, ezen kívül 10 szakaszon folyik még preventív védekezés. Pénteken a védekezésben 966 fő vett részt, a munkálatokhoz 277 gépkocsit és 66 munkagépet vettek igénybe a vízügyi szervek. A rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzatok, valamint a lakosság soraiból 1946 fő vett részt a védekezésben.
A tűzoltóságok pénteken 131 alkalommal nyújtottak segítséget az önkormányzatoknak.
Árvízvédelmi helyzet
Továbbra is III. fokú a készültség a Krasznán és a Hortobágy-Berettyó felső szakaszán. II. fokú a készültség a Berettyó alsó, a Sebes-Körös torkolati szakaszán, a Hármas-Körös középső szakaszán, valamint a Hortobágy-Berettyó alsó szakaszán. I. fokú készültség van a Kettős-Körösön, a Lónyay főcsatorna alsó, a Zagyva középső és alsó, Berettyó felső és a Hármas-Körös felső és alsó szakaszán. Jelenleg összesen 839 kilométeren van készültség, ebből 474 kilométeren I. fokú, 218 kilométeren II. fokú, 147 kilométer hosszon pedig III. fokú az árvízvédelmi készültség. (Csütörtökön még 876 kilométeren volt készültség.)
A hosszan tartó magas vízállások következtében mind a Hortobágy-Berettyó, mind a Kraszna mentén növekednek az átszivárgások és a csurgások a töltések mentén. A védekezésben 978 fő vett részt.
Áder kétségbe vonta, hogy a kormány felkészült a védekezésre
A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője Szolnokon tájékozódott az ár- és belvízhelyzetről, és kétségbe vonta, hogy a kormány felkészült a védekezésre. – Tény, hogy kétszer annyi hó van a Kárpátokban, mint ami az évtizedes korábbi átlag – mondta Áder János. Hozzátette: hat évvel ezelőtt a Tisza vízszintje egyetlen nap alatt hat métert emelkedett. Ha melegre fordul az időjárás, akkor bizony ez az idén is komoly gondokat okozhat. – Az a munka, amit Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc ígért, nem készült el. Tény továbbá az is, hogy a vízügyi szakapparátust az elmúlt években gyengítették és szétverték. És tény az is, hogy ma már nincs sorkatonaság – hangsúlyozta.
Áder János kérdésekkel folytatta: ha valóban egy rendkívüli gyors áradás következik be, akkor elegendő mennyiségű homok, zsák és fólia lesz itt a Tisza mentén? Gondoskodtak-e megfelelő figyelő szolgálat biztosításáról? Ki fogja helyettesíteni az elküldött szakembereket, azokat, akik már háromszor bizonyították rátermettségüket és tehetségüket? Ki fogja az ő munkájukat elvégezni? És végül: ki fogja helyettesíteni a sorkatonákat? – Mert az rendben van, hogy a lakosság majd dolgozni fog, de azt gondolom, hogy ez nem lesz elegendő. Fölkészült-e erre a kormány? – sorolta a politikus. – S végül szeretnék egy javaslatot is megfogalmazni. A kormánynak sürgősen be kellene fejeznie a közpénzen való kampányolást, és azt a pénzt, amit közpénzekből kampányra költött, azt az árvízi védekezésre kellene fordítani a következő napokban – vélekedett.
A miniszterelnök szerint lesz elég pénz a belvíz elleni védekezésre
Gyurcsány Ferenc Püspökladányban tájékozódott a helyzetről. Hangoztatta, hogy a pénz nem akadályozhatja a belvíz elleni védekezési munkákat, a védekezés költségeit a kormányzat kiegyenlíti.
Batiz András kormányszóvivő cáfolta, hogy közpénzen kampányolna a kormány. A Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig közleményt adott ki, mely hangsúlyozza: Európa egyik legjobban felkészült vízügyi szakembergárdája működik Magyarországon és a készletek rendelkezésre állnak a várható tavaszi áradások elleni védekezéshez. Az átcsoportosítások után kárelhárításra és a védekezésre ötezer embert tudnak szükség esetén azonnal bevetni saját állományukból a vízügyi igazgatóságok. Harmadfokú, illetve magasabb szintű készültség esetén máshonnan átvezényelt, illetve szerződtetett segítőkkel és mintegy 10 ezer hivatásos és szerződéses katonával erősíthetik meg a védekezést – áll a közleményben.
A közleményben szerepel továbbá, hogy ebben a ciklusban összesen 35 milliárd forintot költöttek árvízvédelemre, ami a minisztérium szerint jóval több annál, mint amennyit az előző kormány idején fordítottak erre a célra. A közlemény a Felső- és Közép- és az Alsó-Tisza vidékén végzett rekonstrukciós és másutt végzett töltéserősítő munkálatok, és a Vásárhelyi terv eredményeit is ismerteti.
Egyenes kérdésre egyenes választ várunk a Fidesztől: ha tehetnék, újból bevezetnék-e a sorkatonaságot Magyarországon, vagy Áder János csak a levegőbe beszélt? – írja Nyakó István, az MSZP szóvivőjének sajtóközleményében. Hozzáteszi: Áder János Szolnokon sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ma már nincs sorkatonaság Magyarországon. A fideszes politikus egyértelműen a kormány hibájául rótta fel a sorkatonaság eltörlését azzal kapcsolatban, hogy ha esetleg védekezni kellene az árvíz ellen, akkor szerinte jól jönnének a laktanyákban készenlétben álló fiatalok.
Száz éve nem volt ennyi hó a szlovákiai hegyekben – árvíztől tartanak
Száz éve nem volt ennyi hó a szlovákiai hegyekben, ha hirtelen jön a felmelegedés, a tavalyinál nagyobb árvizek lesznek – írja pénteki számában az Új Szó. A hó mennyisége nem csak a hegyekben nagy, a Garam, az Ipoly, a Rima és a Sajó folyók vízgyűjtő területén is rekordmennyiségű hó hullott az elmúlt napokban. A déli területeken, a Bodrogközben, Gömörben és az Ipoly mentén már most gondot okoz a belvíz. A Sme liberális napilapnak nyilatkozó szakemberek szerint idén a közép- és nyugat-szlovákiai régiókban kell nagyobb árvizekre számítani, olyan pusztító erejű áradásokra, amelyek az elmúlt egy-két évben Kelet-Szlovákiát sújtották.
A legnagyobb víztározókból kiengedték a víz egy részét, hogy be tudják fogadni azt a víztömeget, amely egy esetleges hirtelen felmelegedés következtében meginduló gyors olvadás után komolyan veszélyeztetné a hegyvidéki lejtők alatti településeket.
Forrás: Magyar Rádió, RTL KLUB Híradó
origo.hu
Világhírű sorozat forgatása zajlik Dunaújvárosban – videó
