Deutsch-Für Tamás levélben kér tájékoztatást az ügyészségtől a Fittelina-ügyben, mert mint az MTI-nek csütörtökön elmondta, értetlenül áll a hatóság intézkedései előtt. A fideszes politikus emlékeztetett: március 8-án feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen Gyurcsány Ferenc, Apró Piroska, Dobrev Klára és más ismeretlen személyek ellen különösen nagy összegű adó- és társadalombiztosítási csalás és magánokirat-hamisítás miatt, mert olyan új okiratok kerültek a birtokába, amelyek alapján véleménye szerint fordulat állt be az úgynevezett Fittelina-ügyben.
Mint mondta, az ügyészség ezek után arról tájékoztatatta, hogy „a feljelentést feljelentésként értékeli”, és annak elbírásával a Fővárosi Főügyészséget bízza meg. A sajtóból ugyanakkor arról értesült, hogy az ügyészség ismételt panaszként értékelte a feljelentést.
„Értetlenül állok ez előtt” – mondta a politikus, hangsúlyozva azt is, hogy nem talált még olyan jogi szakértőt, aki az ismételt panasz jogintézményéről hallott volna, ezért csütörtökön tájékozódó kérdéssel fordul levélben az ügyészséghez, hogy megtudja, hogyan is áll ez az ügy. Deutsch-Für Tamás szerint ugyanis, amikor a Fittelina-ügyről van szó, akkor „mindig ilyen meglehetősen sajátos ügymenete van a jogi beadványok elbírálásának” az ügyészségnél. Hozzátette: nem akar feltételezésekbe bocsátkozni, azonban az tény, hogy a feljelentés elbírálásának határideje három nap, ami a hét elején lejárt.
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivőjének korábbi tájékoztatása szerint a beadványt az ügyészség tartalma alapján nem feljelentésnek, hanem megismételt panasznak minősítette. Elmondta, hogy az LÜ jelenleg vizsgálja a beadványt, de mivel a megismételt panasz elbírálásának nincs jogszabályban előírt határideje, így arról nem három napon belül, hanem „ésszerű időn belül” fognak dönteni. Borbély kifejtette azt is, hogy a beadvány azért nem minősül feljelentésnek, mert az ügynek már volt előzménye, azaz egyszer már történt feljelentés, amely alapján a nyomozó hatóság eljárt. Kijelentette, hogy az ügyészség a megismételt panasznak minősített feljelentést érdemben meg fogja vizsgálni.
A Magyar Nemzet jogi szakértői szerint az ügyészségnek a szóvivő által közölt álláspontja súlyosan törvénysértő. Nemcsak a büntetőeljárási jogszabályokat, hanem az alkotmányban rögzített, alapvető jogelvet is sérti.
A büntetőjogszabályok szerint ha egy feljelentést a nyomozó hatóság jogerősen elutasított, akkor az ellen a döntés ellen további panasszal már nem lehet élni, azaz megismételt panasz benyújtására a feljelentőnek nincs törvényes lehetősége. Ha a feljelentő mégiscsak benyújtana az elutasított panaszával teljesen azonos tartalmú beadványt az ügyészséghez, akkor azt azonnal, minden érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, hiszen nem tartalmaz semmilyen új körülményt.
Ismeretes, hogy a miniszterelnök Fittelina Kft.-jének ügyében Deutsch-Für Tamás korábbi feljelentését az ügyészség jogerősen elutasította. A képviselő 2006. március 8-án új feljelentést nyújtott be, mivel több olyan új dokumentáció, bizonyíték került a birtokába, amelyek egyértelműen alátámasztják, hogy az ügyben bűncselekmény történhetett. Tehát nem a már korábban elutasított panaszával azonos tartalmú beadványt, hanem új körülményeket feltáró okiratokat nyújtott be az ügyészségnek. Jogi szakértőink megerősítették, hogy ilyen esetben a feljelentést a törvények szerint nem lehet megismételt panasznak minősíteni, mivel a korábban elutasított, és az új beadvány tartalma teljes mértékben különbözik. Az ügyészség ahelyett, hogy a törvényeknek megfelelően feljelentésként bírálta volna el a képviselő beadványát, merőben más megoldást választott.
A LÜ felállított egy, a törvény által nem ismert fogalmat, a megismételt panasz jogintézményét, és megkezdte annak vizsgálatát. Mivel ezt a fogalmat a büntetőeljárási törvény egyáltalán nem ismeri, így annak vizsgálatára valóban nem állapít meg semmit a jogszabály. Nem létező jogintézménynek ugyanis nincsen határideje. A LÜ – az eddig csak szóban ismertetett álláspontjával – jogi szakértők szerint láthatón azt akarja elkerülni, hogy a felmerült új és lényeges bizonyítékok alapján három napon belül döntenie kelljen a nyomozás elrendeléséről a kormányfő ügyében. A nyomozó hatóság nyilvánvalóan nem teheti meg, hogy a széles nyilvánosság elé tárt új bizonyítékokat és tényeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítsa. Ugyanakkor feltehetőleg megpróbálja egy nem létező, így határidő nélküli jogintézmény vizsgálatával az időt húzni.
Az ügyészség ezen eljárása a jogorvoslathoz való alapvető jogelvet is megsérti. Amennyiben ugyanis Deutsch-Für feljelentését a nyomozó hatóság elutasítja, úgy döntése ellen panasszal lehet élni. Az ügyészség a nem létező megismételt panasz jogintézményének elbírálásakor azonban törvényes határozatot nem hozhat, így az ellen jogorvoslattal sem lehet élni. Tehát amellett, hogy az ügyészség egy – a törvények által nem ismert jogintézmény felállításával – bármeddig elhúzhatja a vizsgálatot, még a jogorvoslat lehetőségétől is megfosztja a beadványt benyújtó állampolgárt. Jogi szakértők arra a kérdésünkre nem tudtak válaszolni, hogy ha a törvényesség őrének számító ügyészség nem tartja be a jogszabályokat, ki tudja orvosolni a jogsérelmeket, ki biztosítja a törvények betartását?
(Magyar Nemzet, mti)
rendőrség
Megerősített járőrözést kezdett a londoni rendőrség a zsidó intézményeknél
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!