A tegnapi bejelentését ma módosította a miniszterelnök: azt mondta az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnoki értekezletét követően, hogy nem kifejezetten a hét végi választási nagygyűlésekre, hanem a kampányidőszak eseményeire vonatkoznak a fenyegetések, ugyanakkor kijelentette, Magyarország biztonságban van, a rendőrség képes a nyugalom garantálására. Bene László országos rendőrfőkapitány közölte: lényegesen többet tudnak a feltételezett robbantásokkal összefüggésbe hozható három személyről, mint kedden, többek között azt, hogy a szóban forgó személyek magyarországi kapcsolatokkal is rendelkeznek.
Sólyom László köztársasági elnök nem tartja valós veszélynek a bombafenyegetést – áll a távirati iroda tudósításában. „Zavaró körülménynek” nevezi ugyan a hét végi kampányrendezvényekkel kapcsolatos bombafenyegetést, de úgy gondolja, hogy az emberek nem hagyják megfélemlíteni magukat, s az illetékesek biztosítani fogják a rendet. Helsinki sajtóértekezletén egy finn újságíró kérdésére válaszolva az államfő ugyanakkor azt is mondta, hogy tudomása szerint nem politikai természetű, hanem alvilági fenyegetésről van szó, amelynek valódi jelentőségét ő maga nehezen tudja felbecsülni a távolból.
Kiszivárgott információk
Robbantásos merényletetekkel akarják megzavarni a hét végén megrendezendő politikai nagygyűléseket – jelentette be kedden Gyurcsány Ferenc. Az információ a szlovák titkosszolgálattól (SIS)származott, s még a múlt hét szerdán jutott el a magyar társszervekhez. A fenyegetésről pénteken értesítették a miniszterelnököt, ő pedig néhány nappal később, kedden ismertette a közvéleménnyel a híreket.
A kormány közeli Népszabadság azonban jobban értesült volt, már a kedd reggeli számában közölte az információt „szlovákiai értesülésekre” hivatkozva. (Hogy kitől szivárgott ki az információ, azt eddig senki sem tudta megmondani, mindenesetre Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke – aki egyébként péntekre összehívta a parlamenti szakbizottság ülését – „sok sikert” kívánt Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárnak, a kiszivárogtatás kiderítéséhez.)
Gyurcsány Ferenc olyan komolynak érezte a helyzetet, hogy rögtön magához vonta az üggyel kapcsolatos teendők irányítását, így egyedül látja el a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár feladatait, mert egyelőre a nemzetbiztonsági kabinetet nem akarják összehívni. Ezt a fideszes bizottsági elnök elég furcsának tartja, hiszen ennél lényegtelenebbb kérdésekben is ülésezett már a kabinet.
Ki lehet a megbízó – ha van?
Az ügy ellentmondásos részéhez tartozik a megbízók kérdése is. Sokan felteszik a kérdést: kinek állna érdekében egy effajta bűncselekménnyel megzavarni a „köztársaság rendjét”? A zavart csak növeli, hogy Tóth András államtitkár a Nap-kelte szerda reggeli műsorában határozottan állította: a külföldi bűnözői csoportok „megbízásra” készülnek robbantásra Magyarországon. Azt azonban, hogy ezt honnan tudják, nem árulta el. Pető Iván SZDSZ-es politikus – aki szintén ebben a műsorban nyilatkozott – szerint ennek az egésznek csak akkor van értelme, ha magyarországi a megbízó. Már ha egyáltalán van megbízó, hiszen Gyurcsány Ferenc a kedd este a köztelevízióban sugárzott interjúban egyenesen úgy fogalmazott: „A megbízó személyére vonatkozóan, vagy a megbízás részleteire vonatkozóan nem áll annál több adat a rendelkezésünkre, mint ami elmondásra került, azaz, hogy fogalmunk sincsen”.
Csurka: Sajátos választási kacsa
A kormányfő környezete szerint egyébként szükség volt a bejelentésre, mert meg kellett nyugtatni az országot: a kormány a helyén van, Gyurcsány Ferenc pedig megvéd mindenkit. „Feltettem magamnak és a szakértőknek is a kérdést: felelős miniszterelnökként van-e jogom eltitkolni az emberek elől – bármennyire is kicsi a valószínűsége –, hogy valamilyen rendzavarás történhet... Hogyan tudnék én elszámolni a lelkiismeretemmel, ha bármi is történne?” – írja mai blogbejegyzésében a miniszterelnök. Boross Péter egykori belügyminiszter és volt kormányfő az Info Rádiónak egyenesen azt mondta: szerinte elsiette Gyurcsány a terrorfenyegetés bejelentését – legalábbis az eddigi információk alapján.
Csurka István „sajátos választási kacsának” nevezte a hét végére bejelentett „furcsa robbantási szándékokat”; a MIÉP elnöke szerint a szocialisták által gerjesztett robbantási kísérletektől van szó. Csurka István szerint az MSZP felmérte a helyzetet, és látja, mindenképpen alulmaradna a nemzeti tömegekkel szemben akár április 1-jén, akár 2-án, és most keresi a maga számára a menekülést. Az MSZP a robbantási szándékokkal ad majd magyarázatot arra, miért mennek el kevesen a gyűlésére – mondta.
Visszaüthet Gyurcsányra
Kern Tamás, a Századvég politikai elemzője az Indexnek nyilatkozva kommunikációs fogásnak nevezte, hogy a kormányfő magához vonta az összes intézkedést, így az ő szerepe lehet „az emberek számára fontos biztonság megteremtése„. A politológus szerint elhiteltelenítheti a fenyegetés komolyságát, hogy nem hívták össze az egyéb ügyekben gyakran ülésező nemzetbiztonsági kabinetet. Kern Tamás felhívta a figyelmet, visszaüthet, ha kiderülne, hogy a fenyegetés nem komoly, vagy nem olyan, mint amilyennek a kormányfő beállította. Példaként említette a legutóbbi spanyolországi választásokat. Az addig toronymagasan vezető Aznar-féle kormánypárt a választások előtti madridi robbantások után végül alulmaradt, mert a terrorcselekményeket az ETA-ra próbálta hárítani, miközben az al-Kaida állt a robbantás hátterében.
Kordonnal védett nagygyűlések?
A fenyegetés ellenére a Fidesz és az MSZP is megtartja nagygyűléseit, legalábbis a kedden bejelentettek szerint. A szokottnál azonban jóval nagyobb rendőri biztosítás várható a rendezvényeken A rendőrség akár kordonos beléptető rendszert is felállít a hét végi politikai nagygyűléseken – nyilatkozta az ORFK szóvivője.
(InfoRádió, Index, uno.hu, hirado.hu)
origo.hu
Megtámadott egy motoros egy autóst a Balatonnál
