Mint korábban megírtuk, 1995 környékén egy szűk csoport fejében körvonalazódni kezdett az ötlet: az országgyűlési képviselők munkájának megkönnyítése és kulturáltabbá tétele érdekében hozzák létre az országgyűlési képviselők klubját, amelyet egy egyesület működtetne. A látszólag nemes cél mögött a valóságban egy több száz millió forint értékű ingatlanügylet is meghúzódott, sőt, az események ismeretében alaposan feltételezhető, hogy ez volt az „önzetlen” ötlet mozgatórugója. A Szalay utca 4. szám alatti, földszinti ingatlan 1994 decemberében még az állam tulajdonában és a MeH kezelésében volt. 1995. január 12-én azonban a MeH – pályáztatás nélkül – 6,640 millió forint vételárért eladta a képviselői klubnak kiszemelt 319 négyzetméteres belvárosi ingatlant a Gyurcsány tulajdonában álló Altus Rt.-nek. Az ingatlan értékesítésének jóváhagyása az egyesületi tag Szilvásy György helyettes államtitkár hatáskörébe tartozott. Az ingatlant néhány hónappal korábban az állam által megbízott Altus Rt. 9,797 millió forintra értékelte, tehát az állam – illetve a képviseletében eljáró MeH – törvénysértő módon, versenytárgyalás nélkül, jóval az értéke alatt adta el a helyiséget Gyurcsány cégének. Mindössze három hónappal azt követően, hogy az állami ingatlan a miniszterelnök cégének magántulajdonába került, az állam több mint százmillió forint bérleti díj megfizetése mellett tíz évre visszabérelte azt. Az egyesület nevében Gyurcsány Ferenc 1995. április 4-én szerződést kötött a MeH tulajdonában álló Közlönykiadó Kft.-vel.
A szerződésben az egyesület nevében Gyurcsány arra kötelezte az állami céget, hogy vegye bérbe az Altus Rt. tulajdonába került Szalay utca 4. szám alatti földszinti helyiséget, és az ingatlant közpénzen alakítsa át, hogy alkalmas legyen a képviselői klub működtetésére. A jelenlegi kormányfő tehát az egyesület nevében arra kötelezett egy állami céget, hogy az állami tulajdonból a saját társaságának, az Altus Rt.-nek a magántulajdonába törvénysértő módon került ingatlant vegye bérbe és állami forrásból építse át azt. A bérleti szerződés alapján az állami cég több mint százmillió forintért visszabérelte az állami tulajdonból indokolatlanul kikerült ingatlant a kormányfő Altus Rt.-jétől, és több mint százmillió forintért átépítette azt. A Közlönykiadó Kft. pedig azon kívül, hogy tíz év alatt több mint százmillió forintot fizetett ki az indokolatlanul magántulajdonba adott ingatlan visszabérlése után, és több mint százmillió forintért átépítette azt, tíz éven keresztül még folyamatosan karban is tartotta az ingatlant. 2005-ben, a bérleti szerződés megszűnésekor a miniszterelnök cége az átépített és folyamatosan karbantartott ingatlant úgy kapta vissza a bérlő állami cégtől, hogy az értéknövekedés után – a szerződés szerint – egy fillért sem kellett fizetnie az államnak.
Az ügyben Deutsch-Für Tamás fideszes politikus hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett és egyúttal azt is kérte az ügyészségtől, hogy polgári jogi szempontból is vizsgálja meg az ügyet. Az ügyészség a képviselő feljelentését korábban már elutasította, azonban magánjogi szempontból továbbvizsgálta az ügyletet. A vizsgálat lezárultával jutott az ügyészség arra a megállapításra, hogy az ügyben különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja mégiscsak megállapítható. A Központi Nyomozó Főügyészség Deutsch-Für Tamás részére tegnap megküldött határozata kimondja, hogy az állami Közlöny és Lapkiadó Kft. ellenszolgáltatás nélkül gazdagította az Altus Rt.-t, mivel a közel százmillió forint értékű beruházás úgy került a cég tulajdonába, hogy azért semmilyen ellenértéket nem számítottak be. A nyomozó szerv vizsgálata szerint több tíz millió forint értékben történt vagyoni juttatás Gyurcsány cégének az állami vagyon terhére. Megállapították, hogy semmilyen ésszerű gazdasági indoka nem volt annak, hogy az állam a kormányfő cégét mindenféle ellenérték nélkül ilyen értékű vagyonhoz juttassa. Mindezek felvetik a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúját, amely cselekmény 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az ügyészség szerint a cselekmény büntethetősége 2003-ban elévült. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy mivel a kormányfő cége törvénysértés útján az állam kárára gazdagodott a több tíz milliós beruházással, ezért az állami vagyon értékének visszaszerzésére polgári pert indítanak. A polgári eljárást az ügyészség színlelt ajándékozási szerződés, valamint jó erkölcsbe való ütközés jogcímén indítja. Mivel a jogszabályba ütköző szerződés semmis, a törvény rendelkezése értelmében az eredeti állapotot kell helyreállítani. A pert az ügyészség az Állami Közlönykiadó Kft. jogutódja, a Humán Jövő 2000 Kft. és a kormányfő cége, az Altus Rt. ellen kezdeményezi. A nyomozó hatóság külön kiemelte, hogy tapasztalata szerint az ügyben személyi és érdekközösség állt fenn.
„Kár érte az államot”
Tegnap Deutsch-Für Tamás sajtótájékoztatót tartott az ügyben. A politikus felszólította a kormányfőt, hogy az ügyészségi határozat szerint is bűncselekménygyanús körülmények között, törvénysértő módon szerzett ingatlant adja vissza a magyar államnak, az adófizetőknek, és ne várja meg, hogy a Magyar Köztársaság ügyészsége a jog eszközeivel legyen kénytelen visszaszerezni azt. Kijelentette, hogy nincs még egy hivatalban lévő miniszterelnök Európában, akinek üzleti ügyeivel kapcsolatban bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merült volna fel. A nyilvánosság előtti magyarázatot követelt Gyurcsány Ferenctől arra, hogy a 90-es évek közepén jogi normák megsértésével hogyan juthatott hatalmas vagyonhoz. A képviselő lapunknak leszögezte, hogy a kormányfő több cége ügyészségi megállapítások szerint is bűncselekménygyanús ügyekben játszott szerepet. Ezeknél az ügyeknél egyedül a büntethetőség elévülése miatt nem lehet majd az elkövetőket felelősségre vonni. Külön kiemelte, hogy a Szalay utca esetében olyan súlyú bűntettről van szó, amely közel 100 millió forint kárt okozott a magyar államnak, az adófizetőknek. A képviselő szerint ez a bűncselekmény azonban még nem évült el, ezért panasszal fog élni a Legfőbb Ügyészségen. Választ vár azonban a kormányfőtől, hogy az ismét csak bűncselekménygyanús ügyben milyen következtetéseket kíván levonni személyes közéleti szerepvállalásával kapcsolatban. A fideszes politikus megítélése szerint közös érdekünk, hogy Gyurcsány Ferenc ezúttal ne bújjon az MSZP szóvivője vagy a kormányszóvivő háta mögé. Deutsch-Für Tamás emlékeztetett, a miniszterelnök korábbi beszédeiben a tisztességről, igazságosságról, a törvények maradéktalan betartásáról szónokolt.
Az MSZP reménykedik
A Miniszterelnöki Hivatal szakértőinek következetes álláspontja szerint az Altus Rt. és a kancellária tulajdonában lévő Közlönykiadó Kft. között 1995-ben bérletre vonatkozó szerződés „semmiféle aggályt nem vet fel, azt jogszerűen kötötték, majd annak lejártakor jogszerűen is számoltak el egymással a felek” – ezt Batiz András hozta nyilvánosságra. A kormányszóvivő figyelmeztetett arra is, a hivatal jogászai „készen állnak arra, hogy ha a Legfőbb Ügyészség polgári keresetet nyújt be valamely bírósághoz, a megfelelő lépéseket megtegyék”. Batiz úgy véli, a vádhatóság saját korábbi állásfoglalásával került ellentmondásba, hiszen korábban Polt Péter legfőbb ügyész is megállapította, a szerződés sem a jó erkölcsöt, sem közérdeket nem sért. – 2004 óta mindössze három körülmény változott: Gyurcsány Ferencet miniszterelnöknek választották; a Közlönykiadó jogutódja és az Altus Rt. a fent említett bérleti szerződést lezárta és elszámolt egymással; s nem utolsósorban kéthetes közelségbe kerültek a 2006-os parlamenti választások – olvasható Batiz András közleményében.
A kormányszóvivő a két cég közötti elszámolás alapját képező igazságügyi szakértői intézeti szakvéleményre is kitért, amely számot adott arról, hogy akkori értéken mennyi bérleti díjat fizetett ki a Miniszterelnöki Hivatal cége, és mekkora értékű beruházást, fejlesztést hajtott végre az Altus tulajdonát képező ingatlanon. – Ennek értelmében a bérlő állami cég több mint 6 millió forint különbözet megfizetését igényelte a bérbeadótól, aki ennek eleget tett – közli Batiz, felhívva a figyelmet arra, hogy a szakértői véleményt az LÜ nem kérte be vizsgálódásához. A kormányszóvivőtől szerettük volna megkérdezni, a miniszterelnök eleget tesz-e Deutsch-Für Tamás felszólításának, amely szerint a kormányfőnek vissza kellene adnia a Szalay utcai ingatlant az államnak, mielőtt ezt a bíróság fogja követelni. Lapzártáig nem érkezett válasz.
Ha csak egy szemernyi politikusi felelősség vagy jogtisztelet szorult volna Deutsch-Für Tamásba, elnézést kér Gyurcsány Ferenctől – ezt Nyakó István jelentette ki lapunknak. Az MSZP szóvivője szerint a Legfőbb Ügyészség bejelentése az ellenzéki politikus „minden fantazmagóriáját megsemmisítette”, mert ismét elutasította beadványait. – A Fidesz képviselője újra lejáratta magát, pártja hitelességének koporsójába pedig újabb szög került, hiszen ahelyett, hogy az ország ügyeivel foglalkozna, alaptalanul vádaskodik – mondta Nyakó István, aki szerint az ügyészség azt nem vizsgálta, van-e alapos gyanú a kormányfő cégügyeinél. Az MSZP a polgári peres eljárás megindítása kapcsán reményét fejezte ki, hogy ezzel „Polt Péter nem a kampányba akar beszállni a Fidesz mellett”, megváltoztatva a gyurcsányi cégek ügyében kialakított saját korábbi álláspontját.
Az MDF, az SZDSZ hallgatag
Az ügyészség ezek szerint jól teszi a dolgát – reagált lapunknak Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Hozzátette: a következő lépést a bíróságnak kell megtennie, amelynek döntése mindenki számára kötelező kell legyen. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője nem kívánt reagálni a fejleményre, mondván, nem ismerik, nem olvasták a vádhatóság indoklását.
origo.hu
Szánthó Miklós: Mélyről jön és drámai a patriótákat repítő elégedetlenség
