Három újabb, a nagybaracskai térségből származó bütykös hattyúban mutatták ki a madárinfluenza vírusát. Az újabb esetekkel 28-ra emelkedett a madárvészben itthon elhullott szárnyasok száma – írja a hirado.hu. A brit laboratórium huszonnégy mintánál még nem erősítette meg, hogy a H5N1-es vírus miatt pusztultak volna el az állatok.
A nagybaracskai védő- és megfigyelési körzetet kibővítették, így a védőzónába beleesik már Dávod és Bátmonostor is, míg a megfigyelési zóna kiterjed Baja déli részére. Közben Mohácson újabb hattyútetemet találtak, amelyet kóbor kutyák is megrágtak.
A nagylaki határátkelő román oldalán minden Romániába érkező járművet fertőtlenítenek, amiért mintegy 400 forintot kell fizetni. A vasárnap bevezetett intézkedés egyelőre nem okozott fennakadást a határforgalomban – közölte a határőrség szóvivője.
A magyar–szerb határon ugyancsak minden járművet fertőtlenítenek a szerb oldalon. 100-tól 800 dinárig kell különböző jármű-kategóriánként fizetni azért, hogy a fertőtlenítést elvégezzék.
Újabb fertőzött hattyút találtak a Vajdaságban
Még egy madárinfluenzával fertőzött hattyút találtak a Vajdaságban, Észak-Bácskában, Monostorszegnél, 15 kilométerre a magyar határtól. Az előzetes vizsgálatok kimutatták a madártetemben a H5-ös vírust – közölte a szerb állatorvosi szolgálat vezetője.
Az elhullott hattyút közel 300 méterre találták attól a helytől, ahol a múlt héten csütörtökön rábukkantak Szerbiában az első madárinfluenzás hattyúra. Monostorszeg polgármestere egy belgrádi lapnak elmondta, hogy a város környékén eddig 15 elhullott hattyút és két gólyát találtak.
Megérkezett a madárinfluenza Lengyelországba is
A madárinfluenza vírusának emberre is veszélyes H5N1 altípusával fertőződött meg az a két kimúlt hattyú, amelyeket a hét végén találtak az észak-lengyelországi Torunban. A minták már Weybridge-ben vannak, megerősítésre várva. Ez a madárinfluenza első előfordulása Lengyelországban.
A hatóságok három kilométeres védőövezetet létesítettek, a kivezető utakon fertőtlenítő pontokat állítottak fel, ami miatt fennakadások várhatók a közúti közlekedésben. Teljesen lezárták a forgalom elől Torun egyik főutcáját, és ellenőrzik a gazdaságokat a város környékén. A védőövezetben lakó gazdák különleges fertőtlenítő szereket kaptak.
A legfontosabb cél jelenleg az, hogy a fertőzés ne terjedjen át a vadmadarakról a háziszárnyasokra – szögezte le Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök, aki egyúttal arról biztosította a társadalmat, hogy a lengyel baromfihús teljesen biztonságos.
H5N1-vírust azonosítottak néhány macskában Ausztriában
Macskákból vett mintákban is megtalálták Ausztriában a madárinfluenza-vírus erősen fertőző, H5N1-es altípusát. A néhány, még élő macskán elvégzett vizsgálatok megerősítették a H5N1-es vírus jelenlét – mondta az ORF állami televízióban Hans Seitinger, Stájerország tartományi mezőgazdasági hatóságának vezetője. További részletek egyelőre nem ismeretesek.
A WHO szakemberei akciótervet dolgoznak ki a járvány leküzdésére
Konferenciát tartanak Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei a madárinfluenza miatt. A kór példátlan méretekben terjed, és a járvány emberről emberre terjedésének veszélye nem fog elmúlni, de az emberiség nem teljesen védtelen a kórral szemben – vélik a tudósok.
A háromnapos találkozó célja, hogy akciótervet dolgozzanak ki a járvány leküzdésére, mielőtt az ténylegesen fenyegetné a Föld egészének lakosságát. A tanácskozás eredményét március 15-e előtt nem hozzák nyilvánosságra.
Kemoterápiával a madárkór ellen?
Svéd kutatók szerint a madárinfluenza elleni küzdelemben is hatásosak lehetnek egyes kemoterápiás készítmények. Az újszerű megközelítés a már megbetegedett madárinfluenzások túlélési esélyeit javítaná. Falus András immunológus professzor, a Semmelweis Egyetem tanára szerint a svéd kutatók arra alapozzák bejelentésüket, hogy hasonlóságot véltek felfedezni a H5N1 emberre gyakorolt hatása és egy olyan súlyos immunbetegség között, amely a fehérvérsejtek gyors osztódásával jár együtt.
Ez alapján a svéd kutatók úgy gondolják, hogy ennek a súlyos immunbetegségnek a gyógyítására alkalmas szerek, amelyek a sejtek „öngyilkosságát„ fokozzák, esetleg a H5N1-el fertőzött betegek gyógyítására is használhatóak lehetnek – fogalmazott Falus András, hozzátéve, hogy ezeket a szereket citosztatikumoknak nevezik, és a kemoterápia egyik leghatékonyabb eszközét jelentik a daganatos betegségekben.
(Forrás: Magyar Rádió, Híradó, Klubrádió, Info Rádió, MTV Teletext)
origo.hu
Az ember, aki megmentette Jeszenszky Géza életét
