Kihalnak a fővárosi sorfák?

Nagyjából nyolcezer sorfa hiányzik Budapest kiemelt fasoraiból, a pótlásra szánt összegből azonban ennek csupán töredékét ültethetik el az idén. Elsősorban az útsózás annak az oka, hogy a fasori fák korán halnak. Pedig létezik környezetkímélőbb és gazdaságosabb megoldás az utak és járdák jégmentesítésére.

A városi ártalmak, főként az útsózás miatt Budapesten korán halnak a fasori fák. December óta mintegy 380 millió forintot költöttek el sózásra a főváros utcáin. Ugyanakkor több millió forint a só okozta kár is.

A pótlás tempója a mostani pénzügyi kondíciókkal és jogi keretek között jóval lassúbb, mint lennie kellene. Nagyjából 8000 fa hiányzik Budapest kiemelt fasoraiból, ennek viszont csak a töredékét lesznek képesek elültetni. A városházi büdzséből tavaly durván 100 millió forint jutott pótlásra, ebből 1100 új fát plántáltak el, az idén 30 millió forintot költhetnek e célra.

A városházi környezetvédelmi bizottság elnöke szerint el lehetne érni, hogy ráfordítás nélkül is felpörögjön a pótlás. Bánsági György a Népszabadságnak elmondta: a mostani jogszabály szerint mindazok, aki valamilyen nagyobb építkezés miatt erdőként nyilvántartott területen vágnak ki fát, s emiatt pótlásra kötelezték őket, e kötelezettségüknek csak erdősítés címén és keretében tehetnek eleget. Ha viszont a jog lehetővé tenné, hogy a kivágott fák helyett fasorokba is el lehet ültetni a meghatározott mennyiségű, s törzs átmérőjű növényt, a pusztulás és a telepítés egyensúlyba kerülhetne. Bánsági ezért hamarosan jogszabály-módosítást kezdeményez.

Ezzel egyidejűleg el kell kezdeni az erdősíthető területek összeírását is. A kataszter létrehozásáról a minap döntött a környezetvédelmi bizottság. A számbavételre elsősorban azért van szükség, mert a fa-pótlásra készülő cégeknek sok esetben egyszerűen fogalmuk sincs, hová ültethetnék a növényeket.

A sózás helyett egyébként több megoldás is létezik. A járdákat faforgáccsal vagy zúzott kővel lehetne felszórni, míg az utak jégmentesítésére több olyan vegyi anyag is van, amelyik olvasztja a jeget, de nem károsít. Ilyen egyebek között a kalcium-klorid, a karbamid, illetve az ammónium-nitrátot tartalmazó anyagok.

Prágában és Pozsonyban egy magyar fejlesztésű anyagot, az úgynevezett transheatet használják. Ez egy környezetbarát folyékony jégoldó, és bár literenkénti ára magasabb, mint a jelenleg használt szereké, de mivel fajlagosan kevesebb kell belőle, gazdaságosabb a többi jégoldónál.

(Népszabadság, Napi Gazdaság)