A két ország hadserege között tavaly óta működik gyakorlati együttműködés, ennek további lehetőségei is szóba kerültek a két vezérkari főnök hódmezővásárhelyi találkozóján.
Havril András vezérezredes a megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta: a két ország katonái között egyelőre a legfontosabb a bizalom kialakítása, mert az egymás közötti készségek, képességek megismerésének ez az alapja. A közös gyakorlatban komoly kapcsolódási lehetőségek vannak, ilyen például a terrorizmus elleni közös fellépés és a nemzetközi békepartnerség.
A szerbi hadseregben jelenleg 43 ezer katona szolgál, köztük sokan a hat hónapos sorkatonai szolgálatukat töltik. A főtiszti, tábornoki karban túl sokan vannak, a sorkatonai szolgálatra hosszú távon már nem lehet számítani, ezért megérett a helyzet a szerb haderőreformra is. A magyar tapasztalatokra mindenképpen szükség van, mert így előre láthatjuk a haderő-átalakítás következményeit, és felkészülhetünk olyan feladatokra, amelyekkel eddig nem számoltunk – nyilatkozta Ljubi¹a Jokiæ altábornagy, szerb vezérkari főnök.
Szerbia és Montenegró a jelenlegi magyar honvédséghez nagyon hasonló, kisebb, professzionálisabb hadsereget szeretne kialakítani, mely elsősorban a hivatásos és szerződéses katonákra épít. Ezt az ország 2007-es, majd később a 2010-es védelmi stratégiájának a kialakításakor szeretnék folyamatosan megoldani.
A májusi szimulált katasztrófavédelmi gyakorlat fontos állomása a két ország katonai együttműködésének. A jelenleg ukrán, szlovák, román és magyar katonákból álló Tisza Közös Zászlóalj bővítését akarja elérni a szerb vezérkari főnök, és szeretné, ha Szerbia magyar támogatással csatlakozhatna a Partnerség a békéért programhoz.
A szerb katonaság átalakításának első jele, hogy a szerb határ őrzését a katonaság helyett a rendőrség fogja végezni. Ennek első lépéseként a közelmúltban a szerb–magyar határ őrzését a rendőrök már átvették.
origo.hu
Egy milliárdos fegyverkereskedő, egy volt vezérkari főnök és az ukrán kémbotrány
