Rácz a háromszintű megoldást, Mikola a 33 milliárdot keresi

Több állami pénz vagy magántőke kell az egészségügynek? Miért emelkednek a gyógyszerárak? „Szánalmas állapotban van” vagy „európai szintű” a magyar egészségügy? – e kérdésekre keresett választ a Kedd 21 című tévéműsor, melyben Rácz Jenő egészségügyi miniszter és Mikola István volt egészségügyi miniszter vitázott. A műsorban megszólalt az MDF egészségpolitikusa, Pusztai Erzsébet és sz SZDSZ egészségpolitikáját képviselő Molnár Lajos is.

2006. 03. 28. 20:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Hová tűnt a 33 millió forint?” – kérdezett rá a 2006-os költségvetésben az egészségügy „nominális hiányára” több alkalommal is Mikola István a Kedd 21 című műsor folyamán. Vitapartnere, Rácz Jenő egy másik aspektusból vizsgálta meg e kérdést, felsorolva a szocialista-liberális koalíció lépéseit az egészségügy konszolidációja terén.

Míg Rácz a gyógyszerkiadások növekedéséről beszélt, „innovatív készítmények” befogadásáról, az immár több mint 10 ezer gyógyszerkészítmény által kínált választék szélesítéséről, Mikola a gyógyszerárak 2002 óta tapasztalható 32 százalékos emelkedését emlegette, s kijelentette: az emberek a gyógyszereket nem tudják kiváltani. Mikola példának okáért a vita alatt többször felhozta az Algopiryn tabletta 36 százalékos áremelését.

Nem értettek egyet a vitapartnerek a gyógyszerkassza 2002-es kormányváltáskor fellelhető adatairól: míg Rácz azt emlegette, hogy 600 milliárd forintot kellett „beletenni” az egészségügyi térítéseket fedező úgynevezett „gyógyszerkasszába”, s a 2002-es tervezett költségvetés céljainak tartása érdekében 53 milliárd forintra volt szükség, Mikola kijelentette: 320 milliárdot hagyott az előző kormány az egészségügyi kasszában 2002-ben, míg ez a szám most 300 milliárd alatt van.

„Ejtették” az SZDSZ programját

Mikola többször rákérdezett Rácz Jenőnél az egészségügybe magánbiztosítók bevonását szorgalmazó SZDSZ-es politikára, melyet végül a műsorba bekapcsolódó Molnár Lajos (SZDSZ) személyesen is képviselt, s a vita során kiderült: sem a Fidesz, sem az MSZP nem támogatja az országos szinten magánbiztosítók bekapcsolódásával kialakított, több biztosítós egészségügyi rendszert, a liberális egészségügyi politika egyik alaptételét. Molnár Lajos hozzászólásával Mikola más vonatkozásban sem értett egyet, kiemelve, hogy a több biztosítós modellek megbuktak Hollandiában, Szlovákiában és Csehországban is, ahol ezzel kísérleteztek. Mikola cáfolta Molnár állításait, miszerint a több biztosítós módszer működött volna a kommunista diktatúra előtti időszakban Magyarországon, s ez a modell lenne elterjedt ma Európa nagy részén. Jelezte, hogy hazánkban az önkényuralmi rendszerek előtti időszakban társadalombiztosítási rendszer működött, s Európában is a „tömeges kockázatvállalásra épülő nagy rendszer”, nem pedig a magánbiztosítós modell jellemző.

Mind Rácz, mind a műsorvezető kitért azelől, hogy véleményt nyilvánítsanak és vitát kezdjenek egy olyan kijelentésről, melyet Mikola éppen Molnártól idézett, s mely az egészségügyön belüli „mutiyzásról” szólt, amit a fideszes politikus összefüggésbe hozott Medgyessy Péter korrupciós ügyekkel kapcsolatos, az SZDSZ-re vonatkozó megjegyzésével.

Három lépcsőfok között

Éles ellentétek mutatkoztak Mikola és Rácz megítélésében az MSZP által bevezetni kívánt „háromszintű egészségügyi modellt” illetően. Mikola értetlenségének adott hangot, rákérdezve, hogy miképpen veheti igénybe e rendszert a friss diplomás, a tartós munkanélküli, vagy például egy epehólyag-gyulladással küszködő beteg. Rácz a biztosítás elvű finanszírozásra hivatkozva ezen eseteket a térítésmentes és a biztosítással igénybe vehető szolgáltatásokhoz sorolta, ám a műsoridő nem adott lehetőséget annak a Mikola által fölvetett kérdésnek a körüljárására, hogy miképpen oldhatja meg az állam a biztosítottak több százezres, akár milliós tömegének ellátását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.