Nem állítható, hogy gyökeresen átrajzolta a magyar adózási típusok térképét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) idei bevezetése: a Napi Gazdaság értesülése szerint január hónap után összesen 50,2 millió forint folyt be ilyen jogcímen a költségvetésbe.
Az év első hónapjában összesen 143,4 millió forint ekhós jövedelem keletkezett. Feltéve, hogy az ekhót munkaszerződés keretében fizetik, s átlagosan 200 ezer forintot kap így a munkavállaló, 717 ekhós után folyhatott be a közteher az állami kasszába. Ha viszont azt feltételezzük, hogy mindegyik kifizetés vállalkozói jogviszony keretében történt (ami nem életszerű, tekintve a munkaügyi ellenőrzésben rejlő veszélyt), akkor 20 százalékos áfatartalomból kiindulva összesen 119,5 millió forint nettó jövedelem adódik. Szintén átlagosan havi 200 ezer forintos jövedelem szerint számolva ebben az esetben összesen 597-en tartozhattak az ekho alá januárban. A valóság valahol a két szám között lehet, figyelembe véve, hogy egy magánszemélyhez több ekhós kifizetés is kapcsolódhat.
A szerény érdeklődés az ekho iránt azzal magyarázható, hogy alkalmazása összekapcsolódik a színlelt szerződések júliustól lejáró adóügyi „védettségével”: a második félévtől súlyos büntetésekkel néz szembe ugyanis az a munkaadó, akinél ilyen jellegű foglalkoztatási jogviszonyt találnak az ellenőrök, addig viszont él a moratórium. Ezért várható, hogy a határidőhöz közeledve megszaporodik az ekhósok száma; az eddigi bejelentések alapján az érintett vállalkozások legkésőbb áprilisban, májusban áttérnek az ekhós foglalkoztatásra.
(Napi Gazdaság)
Ausztrália
Terrortámadások világszerte, csata készül Brüsszelben
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!