A termékhamisítások és a szellemi tulajdon megsértésének egységes uniós szankcionálására tett javaslatot tegnap az Európai Bizottság. Az iránytervezet minimum négyéves börtönbüntetést, illetve akár 300 ezer eurós bírságot szabna ki a szervezett bűnözés keretében elkövetett vagy az emberek egészségét és biztonságát fenyegető szellemi tulajdonjogsértések elkövetőire. A tagállamok megosztottak a kérdésben, ugyanis némelyikük ellenzi, hogy Brüsszel megkapja a büntetési tételek kiszabásának féltve őrzött jogkörét, és azok az országok sem támogatják Brüsszel ötletét, amelyek nem használják a börtönbüntetés lehetőségét a hamisítások szankcionálására.
Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos szerint azért van szükség az uniós szankciók alkalmazására, mert a szellemi tulajdonjog megsértésére vonatkozó büntetések jelentősen különböznek a tagállamokban, illetve néhány országban igen enyhék. Kimutatások szerint az EU-ban lefoglalt hamisított termékek 1998 és 2004 között ezer százalékkal nőttek. 2004-ben 103 millió hamisítványt koboztak el. A leggyakrabban hamisított termékek az alkohol, gyógyszerek, játékok, kozmetikumok, ezek; több mint 70 százaléka Ázsiából érkezik Európába.
Magyarországon a szellemi tulajdonjog megsértése estén pénzbüntetést, közérdekű munkát vagy legfeljebb kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a bíróságok a legritkább esetben döntenek a szabadságvesztés mellett, így leggyakrabban az okozott kárhoz viszonyított pénzbüntetést kapnak a hamisítók – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gyenge Anikó, az Igazságügyi Minisztérium EU-főosztályának tanácsosa.
Az Európai Bizottság adatai szerint Magyarországon 2004-ben közel 300 ezer hamisított parfümöt, kozmetikumot koboztak el, ezt követi a ruhanemű (82 ezer), az élelmiszer, ital (50,5 ezer), a számítógép, illetve alkatrész (5 ezer), CD, DVD, kazetta (3 ezer) és az óra, ékszer (1,4 ezer).
(Világgazdaság)

Újabb sokkoló részletek az utcai lövöldözésről: fejre célzott a fegyveres